Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította, kiadása több hazai jogtudományi kar együttműködésében valósul meg.

A biológiai találmányok jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A bíróság és az ügyész büntetés-végrehajtási feladatai

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntetés-végrehajtás biztonsága

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntetés-végrehajtás felügyelete

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntetés-végrehajtás rendszere

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntetések és intézkedések végrehajtását kizáró okok

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntetések végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A büntető eljárásjog alanyai

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A common law jogrendszerek

Szerző(k): Kelemen Katalin Rovat: Jogösszehasonlítás

A common law avagy angolszász jogrendszerek azon országok jogrendszereit foglalja magában, melyek valaha az angol koronához tartoztak. A Föld mai lakosságának közel egyharmada él olyan területen, ahol a jogrendszerre az angol common law komoly befolyással volt. A common law eredete a XI. századi normann hódításra vezethető vissza, melynek eredményeképpen az angol királyságot már igen korán egy erős központosított hatalom és fejlett bürokrácia jellemezte. A kontinenssel ellentétben, ahol a jogfejlődés motorja az egyetemeken művelt jogtudomány volt, az angol jogfejlődés főszereplői a királyi bíróságok voltak. Bár a kontinentális jogrendszerekhez képest valamelyest megkésve, a XIX−XX. századra a common law jogrendszerekben is beköszöntött a törvények kora. Az angolszász törvények azonban korántsem olyan átfogóak és absztrakt szabályokon alapulók, mint a kontinentális törvénykönyvek. A common law jogrendszerek gerincét továbbra is az esetjog adja. Az angolszász bírák ítéleteinek felépítése és érvelési stílusa is különbözik a civil law ítéletekétől. Nem törekszenek univerzális érvényességű igazságok kimondására, hanem az adott jogkérdést egy szigorúan felépített esetjogi rendszer keretei között, kizárólag a konkrét eset kontextusában próbálják megválaszolni, melynek alapja az az elv, miszerint a bírákat kötik a korábbi bírói döntések (precedensek).

Tovább a szócikkre

Adásvétel

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Adásvétel

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Adásvétel

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Adatbázis

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Adóeljárás

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Adórendszer

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Adószabályok a közös tőkepiacon

Szerző(k): Deák Dániel Rovat: EU-jog

Az Európai Unió belső piacán a tőkemozgások korlátozása a tagállamok viszonyában, valamint tagállamok és harmadik államok között tilos, azonban e belső piaci alapszabadság sem tekinthető korlátlannak. A tőke szabad áramlása esetében is számolni kell olyan kivételt képező területekkel, ahol a tagállamok jogszerűen alkalmazhatnak korlátozó intézkedéseket. Ilyen kivételeket találunk a közvetlen befektetések, az ingatlanforgalom, az értékpapírokkal, a kollektív befektetési alapokkal végzett műveletek esetében, valamint a biztosítékok alkalmazása, a kölcsönök, a pénzügyi eszközök határon átnyúló fizikai mozgatása, az öröklés és az adózás esetében. Alapvető kérdés, hogy az adójogi megkülönböztetés mely esetekben tiltott, milyen feltételek mellett igazolható vagy megengedett, azaz a tagállamok miként korlátozhatják jogszerűen a lakóhelyre vagy a befektetés helyére való utalással a tőkeszabadságot. A tiltott és a megengedett adójogi megkülönböztetés megítélése az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. E hangsúlyeltolódás jól érzékelhető az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában is. Az 1990-es évek esetjoga még főként a tiltott tagállami adójogi korlátozások felszámolására irányult, majd később, az ezredforduló utáni gyakorlat már a megengedhető korlátozásokra és azok feltételeire helyezi a hangsúlyt.

Tovább a szócikkre

A feljelentés kiegészítése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A felülbírálat terjedelme

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

Szerző(k): Schanda Balázs Rovat: Alkotmányjog

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága klasszikus szabadságjog. A vallásszabadság eredetileg a felekezetválasztás szabadságát és az elismert felekezetek szabad működésének jogát jelentette. Mai fogalmaink szerint e jogok magukban foglalják a lelkiismereti vagy vallási meggyőződés szabad megválasztásának és megváltoztatásának jogát, valamint azt a jogot, hogy meggyőződését mindenki szabadon kinyilváníthatja, gyakorolhatja és taníthatja. Míg a választás szabadsága nem korlátozható, a lelkiismereti és vallásszabadság további elemei az alapjog-korlátozás általános szabályai szerint igen. A gondolat és a lelkiismeret szabadsága alapvetően egyéni jog, míg a vallásszabadság nemcsak egyéni, hanem – ettől elválaszthatatlanul – közösségi és intézményes jog is. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága a személy integritását és ezzel méltóságát védi.

Tovább a szócikkre

A gyermekek jogai

Szerző(k): Lux Ágnes Rovat: Alkotmányjog

Napjaink egyik legprogresszívebben fejlődő emberi jogi területeként számos, e szócikkben összefoglalt elmélet foglalkozik a gyermekek jogainak elismerésével vagy annak ellenzésével. A gyermekjogok sui generis definiálásával és részletes dogmatikai tisztázásával máig adós a szakma, éppen annak interdiszciplináris és jogágközi, átfogó jellege okán. A jogalany gyermek, az állam és a szülő triászában megjelenő gyermekjogok a jogtudományban és a társadalomtudományokban relatíve későn jelentek meg, hiszen az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezménye 1989-ben született meg, s a gyermekeket megillető speciális jogok rögzítése sem több félévszázados gyakorlatnál; a gyermekjogok társadalmi elfogadottsága sok országban messze elmarad a kívánatostól. A gyermekek jogaik gyakorlása során ki vannak téve a felnőttektől való függő viszonynak, ekként különösen sérülékenyek (és eszköztelenek) az (alapjogi) jogsértések vonatkozásában, hiszen a legtöbb társadalomban a gyermekek hangja „nem hallatszik” messzire. Éppen ezért egy-egy, valamilyen szempontból különösen rászoruló, sérülékeny társadalmi csoport jogainak védelmére számos országban honosodott meg az ún. szakombudsman intézmény rendszere.

Tovább a szócikkre

A gyógyszertalálmányok szabadalmi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A hangfelvétel jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A javítóintézeti nevelés végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A jogászok megjelenítése a művészetekben

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A jog fogalma

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

A joggal való visszaélés

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

A jogi személyek személyes joga

Szerző(k): Szabados Tamás Rovat: Nemzetközi magánjog

A nemzetközi magánjogban a jogi személy személyes joga konkrét kapcsolóelveken keresztül kijelöli a jogi személy jogállására alkalmazandó jogot. A nemzetközi magánjogban a személyes jog meghatározására két kapcsolóelv alakult ki, amelyek eltérő jogpolitikai megfontolásokat tükröznek: az inkorporációs elv és a tényleges székhely elve. Az Európai Unió jogalkotása nem tartalmaz rendelkezést a jogi személyek személyes jogának meghatározására. Az uniós tagállamok így szabadságot élveznek a kapcsolóelv kiválasztásában, de azok alkalmazása nem eredményezheti a letelepedés szabadságának korlátozását.

Tovább a szócikkre

A jog megjelenítése a filmművészetben

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A jog megjelenítése a képzőművészetben

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A jog megjelenítése az irodalomban

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A jog művészeti reprezentációja

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A jognyilatkozatok értelmezése

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Akarathibák

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

A kár fogalma és fajtái

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

A kártérítés módjai

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

A kényszergyógykezelés végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A kényszerintézkedések végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Akkreditív

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

A kötelmi jog általános része

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

A kötelmi jog különös része

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

A közérdekű munka végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A közigazgatás

Szerző(k): Balázs István Rovat: Közigazgatási jog

„A közigazgatást úgy határozhatjuk meg, hogy az az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására” – írta egykor Magyary Zoltán, közigazgatás-tudományunk nemzetközi viszonylatban is egyik legismertebb klasszikusa. Ehhez azonban mindjárt hozzá kell tenni azt is, hogy a közigazgatás fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat, mert nincs olyan megközelítési mód (például közigazgatási jogtudományi vagy közigazgatástani), alkalmazott módszer és tudományág, amellyel a közigazgatás olyan fogalma lenne kialakítható, mely mindenki által elfogadott, teljes lenne, így az idézett Magyary-fogalom is csak egy a sok közül. A közigazgatás fogalmának meghatározására különböző irányzatok alakultak ki, melyekből a fogalomalkotást kétségbevonó negatív és az azzal kísérletező pozitív irányzatok, valamint ez utóbbiak nyomán született összetett fogalmak a legismertebbek. Az alapvetően külföldi forrásokra építő klasszikus magyar szakirodalom is ezekből táplálkozott, elsősorban Ereky István és Szamel Lajos munkássága nyomán. Ennek a fogalmi ambivalenciának több oka is van, de kiemelendő ezekből, hogy a közigazgatás az állam cselekvését megvalósító legnagyobb állami szervezeti rendszer, az általa végzett tevékenység átfogja a társadalmi életviszonyok legtágabb körét, ezért igen differenciált és állandó változásban van. Másrészt a fogalmi meghatározásnál alkalmazott módszerek is eleve eltérnek abból a szempontból, hogy azok a szervezeti rendszerre fókuszáló organikus vagy a tevékenység tartalmára alapozott materiális, vagy ennek egy magasabb absztrakciós szintjét képező funkcionális fogalomalkotást priorálják. Ezekből a sajátosságokból alakult ki a közigazgatás fogalmát meghatározni célzó, már említett két alapvető irányzat, a negatív és a pozitív. A negatív irányzat e gondolati kört követve arra jut, hogy differenciált és folyamatosan változó jellegére tekintettel „közigazgatásnak tekinti mindazt az állami tevékenységet, mely nem tartozik az egyéb állami tevékenységek sorába”. Az összetett vagy komplex fogalmak ehhez képest több szempont és módszer együttes alkalmazására törekednek, így például Magyary Zoltán is, amikor megfogalmazása szerint „a közigazgatást úgy határozhatjuk meg, hogy az az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. A közigazgatás dinamikus változásával azonban koronként – a társadalmi, gazdasági és politikai sajátosságoknak megfelelően – a közigazgatás fogalma is változik.

Tovább a szócikkre

A közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban

Szerző(k): Boros Anita Rovat: Közigazgatási jog

Az Európai Unió sajátos szervezet, sajátos közigazgatási felépítéssel. Úgy is szoktuk mondani, hogy az Európai Unió kétszintű közigazgatási szervezetrendszerrel rendelkezik: egyfelől az Uniót alkotó tagállamokéval, másfelől az Uniós feladatokat közvetlenül ellátó, saját szervezettel. Ennek a két nagy közigazgatási szervezetrendszernek az együttműködése alkotja az Unió közigazgatási szervezetrendszerét. Ahhoz, hogy az unió állampolgárai elégedettek legyenek, az Európai Unión belüli ügyintézés gyors, hatékony és átlátható legyen, szüksége van az unió működési szabályait egy jogszabályban összefoglalni. Ez nem egyszerű feladat, mert az Európai Unió számos ponton eltér a tagállamoktól, így például nem törvényei, hanem különböző szerződései és ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvei vannak, és például nincs kormánya sem, de van olyan szerve, amely a nemzeti kormányokhoz hasonló hatásköröket gyakorol.

Tovább a szócikkre

A közigazgatás jogvédelmi rendszere

Szerző(k): Varga Zs. András Rovat: Közigazgatási jog

A jogállam legbelső lényege a jogszabályok és az általuk védett értékek tényleges érvényesülésének biztosítása. A jogszabályok érvényesülése egyfelől megköveteli azoknak a mechanizmusoknak a létét, amelyek biztosítják, hogy a jogszabályok megsértése esetén ne maradjanak el a jogkövetkezmények. A jogszabályok érvényesülésének az is feltétele, hogy az objektív jogvédelem biztosítása során a közhatalom minden gyakorlója (így tehát a hatóságok, általában a közigazgatás és a bíróságok is) szorosan betartsa a jogszabályok előírásait, azaz a jogkövetkezményeket csak a jogszabályokban előírt feltételek fennállta esetén, és csak az azokban leírt mérték szerint alkalmazza. Olyan mechanizmusokra is szükség van tehát, amelyek a jogalkalmazás során érintett személyek számára lehetővé teszik a jogkövetkezmények indokoltságának és szükségességének vitatását. A jogvédelmi eszközök ezért egyben a közigazgatás kontrollmechanizmusainak eszközei is.

Tovább a szócikkre

A közigazgatás térszerkezete

Szerző(k): Pálné Kovács Ilona Rovat: Közigazgatási jog

Az államszervezet területi tagolódása összetett kérdés; egyrészt racionális munkamegosztást jelent az állami irányítás, ezen belül a közigazgatás egyes szintjei és területi egységei között, másrészt hatalompolitikai dimenzió, amennyiben az autonóm intézmények, különösen a helyi önkormányzatok, régiók közötti kompetencia- és hatalommegosztás alapja is. Az államszervezet térbeli tagoltsága jelentős befolyást gyakorol a gazdaság és a társadalom egyéb szerveződéseire is, ugyanakkor egy ország gazdasági, társadalmi, infrastrukturális térszerkezete meghatározó jelentőségű az államszervezet területi tagolására nézve. A végrehajtó hatalom két fő szektora, az államigazgatási (dekoncentrált) és az önkormányzati, eltérő szervezeti, működési és hatalmi logika mentén szerveződik, ugyanakkor a térbeli tagoltságot illetően szoros kapcsolat jellemző rájuk. Ennek oka a funkcionális kötődés, a gyakori együttműködés, valamint a közfeladatok ellátásában kialakult kiegészítő jellegű munka- és kompetenciamegosztás. A központi irányításnak, a törvényhozásnak és a kormánynak a két szektor szabályozásában, irányításában és a területi konfiguráció formálásában is eltérő a mozgástere. A helyi önkormányzati rendszer az uralkodó felfogás szerint ugyan része a végrehajtó hatalmi ágnak, a közigazgatásnak, mégis relatíve nagy önállósággal rendelkezik a dekoncentrált államigazgatási szervezetrendszerhez képest. A kormányzat az önkormányzatok térszerkezetét illetően csak az alkotmány keretei között vezethet be változásokat. A két szektor (az önkormányzati és az államigazgatási) térszerkezete nem is feltétlenül fedi egymást, a határok és területi léptékek formálásában eltérő szempontok is érvényesülnek. Ez a szócikk az állami térszerkezet általános jellemzőire, a területi közigazgatás térbeli formációira koncentrál, külön szócikk tárgyalja a helyi önkormányzati szektor alkotmányos és térbeli jellemzőit és az államigazgatás különböző elemeit.

Tovább a szócikkre

Alanyváltozások

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Alapítvány

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Áldozatvédelem

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

A legalitás elve

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A legnagyobb kedvezményes elbánás elve

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Alkotmány

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Alkotmányjog

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Állam

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Állam

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Államcél

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Államfő

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Államfő

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Államforma

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Állampolgárság

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Állatkárokért való felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Általános kártérítés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Általános szerződési feltételek

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

A magánjog általános része

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Analógia

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

A nemzeti elbánás elve

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya

Szerző(k): Molnár Tamás Rovat: Alkotmányjog

Minden állam belső joga viszonyul valamiféleképpen a nemzetközi jogi normákhoz. A nemzetközi jog és a hazai jog viszonya mostohán kezelt közjogi kérdés a magyar alkotmányfejlődésben: a nemzetközi jogi szabályok államon belüli érvényesülését és a Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó eljárás kérdéseit évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták. A magyar alkotmányos berendezkedés különálló jogrendszerként tekint a nemzetközi jogra, amelynek normái csak külön átalakítás (transzformáció) után érvényesülhetnek a magyar jogrendszerben (dualista modell). Az Alkotmánybíróság hiteles alkotmányértelmezése fényében az egyetemes nemzetközi szokásjog (és a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályai), valamint az államok közössége által elismert általános jogelvek az Alaptörvény által megvalósított ún. generális transzformációval, míg a nemzetközi szerződések a kihirdető jogszabályuk által megvalósított ún. speciális transzformációval válnak a magyar jog részévé. Utóbbi jogtechnika alkalmazandó a nemzetközi jog más, írott forrásaira is (például az ENSZ Biztonsági Tanács kötelező erejű határozatai vagy Magyarország egyoldalú jognyilatkozatai kapcsán). A dualista-transzformációs megközelítés mellett a magyar jogrend kifejezetten nyitott és elfogadó módon viszonyul a nemzetközi jogi eredetű szabályokhoz. A nemzetközi szerződések, valamint az egyetemes nemzetközi szokásjog és az általános jogelvek a magyar jogrendben előnyt élveznek a törvényekkel és az alacsonyabb rangú jogszabályokkal szemben. Az Alaptörvénnyel szemben azonban kizárólag azoknak a nemzetközi jogi szabályoknak van alkalmazási elsőbbségük, amelyek a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályai körébe tartoznak. A két jogrend közötti összhang biztosításában a jogalkotás eszközein túl kiemelkedő szerepet játszik a bíróságok jogalkalmazása, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, előzetes és utólagos normakontrollra vonatkozó, valamint a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését vizsgáló alkotmánybírósági hatáskör.

Tovább a szócikkre

A népek önrendelkezési joga

Szerző(k): Tóth Norbert Rovat: Nemzetközi jog

A népek önrendelkezési joga nemzetközi jogi elismerésére csak a XX. században került sor. A nemzeti önrendelkezés mint politikai koncepció vagy elv viszont – a nacionalizmus mint politikai ideológia kialakulásának köszönhetően – legalább a XVIII. század végétől létezik a nemzetközi érintkezésben. Az önrendelkezési elv megjelenésére mint kihívásra más politikai ideológiák – köztük elsősorban a liberalizmus és a marxizmus – is reagáltak és megfogalmazták azzal kapcsolatban saját álláspontjukat. Az önrendelkezési elvre hivatkozva az elmúlt néhány évszázadban számos független állam vagy egyéb különleges jogállású entitás jött létre. A népek önrendelkezésének elvét mint jogelvet az ENSZ Alapokmánya ismerte el 1945-ben. A népek önrendelkezési jogát mint kollektív emberi jogot az univerzális nemzetközi szerződéses jog viszont csak 1966-ban deklarálta. A népek önrendelkezési joga a gyarmati rendszerek felszámolásának jogalapja lett, a dekolonizációs narratíván kívül viszont tovább él az önrendelkezés politikai megközelítése is, amely alkalmas eszköz arra, hogy bizonyos szuverenitást érintő konkrét helyzeteket a nemzetközi közösség utólag legitimáljon.

Tovább a szócikkre

A pénzbüntetés végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A per alanyai

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

A relatív szerkezet és áttörése

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Árprés

Rovat: Versenyjog

Tovább a szócikkre

A szabadalom és know-how hasznosítása

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A szabadságvesztés büntetés és végrehajtásának rendje

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A szabálysértési elzárás végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A szellemi tulajdonjog határai

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A szellemi tulajdon jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A szerződés megszűnése

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

A szerzői mű és jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A tagállami identitás védelme

Szerző(k): Drinóczi Tímea Rovat: EU-jog

A tagállami identitás fogalma a tagállami alkotmánybíróságok és legfelső bíróságok gyakorlatában, az Európai Unió Bíróságának esetjogában, valamint e bíróságok közötti alkotmányos párbeszéd eredményeként napjainkban alakul. Pillanatnyilag nincsen többségi, kikristályosodott álláspont a tagállami identitás mibenléte mögött, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tagállami identitás esetében az alkotmány identitásáról van szó, és tartalmának kialakításában szerepe lehet az ún. örökkévalósági klauzuláknak és a legfontosabb alkotmányi elveknek. A jelenleg formálódó tagállami identitás fogalma jogi értelemben az integráció mélyülésével szemben hathat, „szétaprózódáshoz” és az uniós jog elsőbbségének a megtöréséhez vezethet. A szupranacionális és a nemzeti szint közötti alkotmányos párbeszéd különféle módozatainak felelős és együttműködő alkalmazásával ugyanakkor e veszély úgy küszöbölhető ki, hogy a tagállami identitás védelme is megvalósulhat.

Tovább a szócikkre

A tárgyalás elhalasztása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalás elnapolása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalás előkészítése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalás megkezdése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalás megnyitása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalás mellőzése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A tárgyalásról való lemondás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A törvényhozás épületei

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

A vádemelés elhalasztása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

A vállalat- és árujelzők jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A véleménynyilvánítás szabadsága

Szerző(k): Koltay András Rovat: Alkotmányjog

A véleményszabadság joga alapján mindenkinek egyenlő mértékben, a törvények által meghatározott keretek között joga van véleményének szabad kifejtésére. A véleményszabadságot kiemelten védi a jogrendszer, de nem élvez automatikus elsőbbséget más alapjogokkal való ütközés esetén. Védelmi szintje nem a vélemény kinyilvánításával okozott kárhoz igazodik, azaz bizonyos esetekben még károkozás esetén is a véleményszabadság élvez elsőbbséget; a közügyek nyílt vitatása indokolja például az egyéni hírnév- és becsületvédelem háttérbe szorulását.

Tovább a szócikkre

A viták békés rendezése

Szerző(k): Kirs Eszter Rovat: Nemzetközi jog

Az államok kötelesek törekedni a közöttük fennálló nemzetközi jogviták békés rendezésére. Nem eredmény-, hanem tevési kötelezettség ez, melynek eleget tehetnek informális és intézményesített vitarendezési eszközök igénybevételével. A vitarendezés klasszikus és egyben legjelentősebb formája a vitában részes államok közötti tárgyalás. A diplomáciai tárgyalások nem valamiféle kezdeti fázist jelentenek a vitarendezés folyamatában, hanem önálló vitarendezési eszközt nyújtanak, amely a vitarendezés bármelyik fázisában elérhető a felek számára. Harmadik, semleges fél (állam vagy nem állami szereplő) közreműködése esetén annak a felek által meghatározott hatáskörétől függően kerülhet sor jószolgálatra, békéltetésre, ténymegállapításra és közvetítésre. A nem bírói vitarendezési módokon kívül pedig mára már a nemzetközi bírói fórumok széles köre fogadja be az államok közötti peres eljárásokat.

Tovább a szócikkre

Az adó fogalma

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Az állam, a jog és a művészetek

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

Az államok szuverén egyenlősége

Szerző(k): Kardos Gábor Rovat: Nemzetközi jog

A nemzetközi jogrend egyik legfontosabb alapelve. A szuverenitás lényege, hogy az állam, más államnak nemzetközi jogilag nem alárendelt, és joga van arra, hogy – autonóm módon eljárva – államterülete fölött területi és állampolgárai felett személyi főhatalmat gyakoroljon, továbbá nemzetközi kapcsolatokra lépjen. Az egyenlőség nemzetközi jogi egyenlőség, tehát formális, nemzetközi jogi értelemben minden állam főhatalma, jogai és kötelezettségei egyenlőek. A szuverenitásnak része, hogy minden állam maga dönt arról, hogy melyik – önmagát államnak tekintő – entitással lép kapcsolatba. Az államhatárokon keresztüli társadalmi és gazdasági interakciók elképesztő mértékű megnövekedése, továbbá az egy államon belül megoldhatatlan problémák tudatosodása eredményeként az autonóm döntések meghozatalának köre erősen szűkült. A nemzetközi döntéshozatali folyamatokban az érdemi részvétel garanciája lehet, ha az adott ország viszonylag kiegyensúlyozott pozíciót foglal el az államok kölcsönös függésének rendszerében.

Tovább a szócikkre

Az ártatlanság vélelme

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek elhelyezése és ellátása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek jogi helyzete

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek jutalmazása és fenyítése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek kapcsolattartása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek különleges csoportjai

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek munkáltatása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az elítéltek oktatása és képzése

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az emberi méltósághoz való jog

Szerző(k): Zakariás Kinga Rovat: Alkotmányjog

Az emberi méltósághoz való jog egy különleges alapjog. A különlegessége a védett értékből fakad, az emberi méltóságból, amely a maga teljességében a jog eszközeivel nem határozható meg. Az alkotmányok és nemzetközi egyezmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat – az egyes filozófiai elméletekkel szemben – az emberi méltósághoz való jog tartalmának pozitív meghatározása (védett életszféra) helyett a negatív megközelítést alkalmazza, vagyis az emberi méltóságnak a történelem során megtapasztalt megsértéséből kiindulva bizonyos magatartásokat megtiltanak (halálbüntetés, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés). Az emberi méltósághoz való jog különlegessége abban is megnyilvánul, hogy a többi alapjog lényeges tartalmának részét képezi és nem korlátozható. Ennek megfelelően az emberi méltósághoz való jog tartalma résztartalmakból áll. A jogirodalomban egyetértés van abban, hogy az emberi méltósághoz való jog biztosítja az egyén testi-lelki integritását, a szellemi-erkölcsi személyiség identitását, az emberek alapvető jogegyenlőségét és a megélhetéshez szükséges létminimumot.

Tovább a szócikkre

Az ember személyes joga

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Az erőszak tilalma

Szerző(k): Kajtár Gábor Rovat: Nemzetközi jog

1945-ig nem létezett a háborúindításra vonatkozó nemzetközi jogi tilalom, a háborúindítás joga az állami szuverenitás immanens részét képezte. Bár a XX. század első felében több próbálkozás is volt a háborúindítás korlátozására, csak a második világháború rettenetei következtében váltotta fel a háborúindítás részleges tilalmát az erőszak általános tilalmának rendszere. A jus cogensnek is minősülő tilalom mellett csupán két szűk kivételt fogadott el a nemzetközi közösség: az ENSZ Biztonsági Tanácsa által engedélyezett fegyveres erővel járó intézkedések körét és az önvédelem jogát. A XXI. századi kihívások közepette a legégetőbb kérdés az, hogy hogyan sikerül olyan jogdogmatikailag is megfelelő választ találni, amely a nem állami szereplők, a drónok és a kibertámadások korában egyszerre képes az általános erőszaktilalom fenntartására és az államok biztonsági igényeinek kielégítésére.

Tovább a szócikkre

Az intézkedések végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Az ipari minták nemzetközi osztályozása

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Az ipari tulajdon nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Az iszlám jog

Szerző(k): Jany János Rovat: Jogösszehasonlítás

Az iszlám jog (sarí’a) olyan speciális jog, mely nem területhez, hanem személyhez kapcsolódik. A világ bármely részén köti a hívőket, függetlenül attól, hogy az adott államban elismert vagy csak nemhivatalos státuszban van. Az iszlám jog összetettségét mutatják a szunnita és a síita jogfelfogás eltérő vonásai, valamint a szunnita iszlámon belül az egyes iskolák közti eltérések okai és mibenléte. Mivel az iszlám világán belül nincsen jogalkotás, így a jognak magának nincs is története, csak a jogtudománynak van. Ez a történet felöleli az iszlám előtti Arábia szokásainak beépítését éppúgy, mint a jogforrástan kidolgozását, az értelmezési technikák kimunkálását és az egyes iskolák közti határok kirajzolását. Tanulmányozásakor figyelmet kell fordítani a hagyományos iszlám jog klasszikus szociális és politikai kereteire, valamint a modernizációjára tett kísérletekre és a hibrid megoldásokra (Anglo-Muhammedan law) is. Ennek keretében fény derül arra, hogy az iszlám jog rendkívül rugalmas és nagyon sokszereplős rendszer, melyben a modernitás kérdéseire a végső válasz az aktorok akaratán, nem pedig egy tévesen feltételezett merev normativitáson nyugszik.

Tovább a szócikkre

Az önvádra kötelezés tilalma

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Beadványok

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Bérlet

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Bérlet

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Beruházásvédelem

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Beszámítás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Betegjogok

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Betéti társaság

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Bíróság

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Bíróság

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Bíróság elé állítás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Bírósági épületek

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

Bírósági határozatok

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Bírósági jogkörben okozott kár

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Bírósági végrehajtás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Birtok

Rovat: Dologi jog

Tovább a szócikkre

Birtok

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Bizalmi vagyonkezelés

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Bizonyítás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Bizonyítás

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Bizonyítás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Bizonyítási eljárás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Bizonyítási eszköz

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Bizonyítási teher

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Biztosítás

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Biztosítéki szerződések

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Biztosítékok

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Biztosítékok

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Biztosítók

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Budapesti Szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Bűnismétlők

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnmegelőzés

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Büntetés-végrehajtási bíró

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Büntetés-végrehajtási csoport

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Büntetés-végrehajtási jogviszony

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Büntetőeljárás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Büntetőjog

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Bűnügyi költség

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Cégeljárás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Cégnyilvántartás

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Clausula rebus sic stantibus

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Családjog

Rovat: Családjog

Tovább a szócikkre

Csalárd kapcsolás

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Culpa in contrahendo

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Deliktuális felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Demokrácia

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Dépeçage

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Diktatúra

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Diszkréció

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Diszkrimináció

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Dolog

Rovat: Dologi jog

Tovább a szócikkre

Dologi jog

Rovat: Dologi jog

Tovább a szócikkre

Doménnév jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Egyéb érdekeltek

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Egyenértékűség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyenlőség

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Egyesülés

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Egyesülési jog

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Egyesület

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Egyetemlegesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyezség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyházjog

Rovat: Egyházjog

Tovább a szócikkre

Egyszerűsített eljárások

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Együttműködési kötelezettség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elévülés

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Elévülés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elfogatóparancs

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előadóművészi teljesítmény

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Előkérdés

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Előkészítő ülés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előreláthatóság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Előszerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elővezetés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előzetes letartóztatás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Elzárás végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Emberölés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Energiajog

Rovat: Környezetjog

Tovább a szócikkre

Engedményezés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Épületkár

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Eredetmegjelölések nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Értékpapírok

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Értelmezés

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Értesítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Érvényesség

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Európai szabadalmi oltalom

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Európai uniós szerzői jog

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Európa Tanács

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Fájlmegosztás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Fedezetelvonó szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Fedezeti szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Felek a polgári perben

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Felelősség

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Felhasználás és felhasználási módok

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Felhasználói tartalom

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Felhő alapú szolgáltatás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Feljelentés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Fellebbezés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Felróhatóság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Felszólalás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Feltűnő értékaránytalanság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Felülvizsgálat

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Fiatalkorúak elleni eljárás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Fiduciárius hitelbiztosítékok

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Film

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Foglaló

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Fogyasztói szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Földbirtok

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Földrajzi árujelzők

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Fuvarozás és szállítmányozás

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Garancia

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Gondatlanság

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Gondatlanság

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Görög jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Gyámság

Rovat: Családjog

Tovább a szócikkre

Gyanú

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Gyanúsított

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Hagyaték

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Hagyatéki osztály

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Hagyomány

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Hajóraklevél

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Használat a védjegyjogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Használati szerződések

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Hasznosítás a szabadalmi és mintajogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Hatalmi szimbolika

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

Hatályosság és hatálytalanság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Határidő

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Hatáskör

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Hatósági tanú

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Házasság

Rovat: Családjog

Tovább a szócikkre

Házasság

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Házasság

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Házasság és család

Szerző(k): Csink Lóránt Rovat: Alkotmányjog

A házasság és a család olyan köznapi fogalmak, amelyeknek a jelentését mindenki érteni véli. Az intézmények tételes jogi elemzése és a joghatások vizsgálata során viszont az derül ki, hogy több olyan kérdés felmerül, amelyben a jogtudomány és a joggyakorlat bizonytalan vagy nem egységes. A házasság és család alkotmányjogi vizsgálata során azt kell elemezni, milyen gyakorlati következménye van annak, hogy ezeket az intézményeket az alkotmány védeni rendeli, mi a házasság és a család fogalma és mi a kapcsolata a két intézménynek. Ennek kapcsán megkerülhetetlen olyan időszerű kérdésekre kitérni, mint hogy megnyitható-e, illetve kötelezően meg kell-e nyitni a házasságot azonos nemű párok számára, továbbá hogy a házassághoz több tekintetben hasonló élettársi kapcsolatot milyen védelemben kell részesíteni.

Tovább a szócikkre

Házi őrizet

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Házkutatás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Helyi önkormányzatok

Szerző(k): Pálné Kovács Ilona Rovat: Alkotmányjog

A modern nemzetállamok alkotmányos berendezkedésében a helyi önkormányzatok privilegizált státuszt élveznek, bár korszakonként, országonként nagyon eltérő mértékben és formában. A helyi önkormányzás nem pusztán közigazgatás, hanem a hatalommegosztás, a politikai demokrácia gyakorlásának egyik színtere. Helyzetükre, szerepükre megkülönböztetett figyelem irányul; a helyi önkormányzati rendszer többnyire az alkotmányos szabályozás része, de legalábbis magas szintű normák garantálják a státuszukat. A helyi önkormányzás a „jó kormányzás” egyik pillére, ezért ma már nemzetközi charták, irányelvek törekszenek a standardot érvényesíteni. Az államszervezet térbeli hatalommegosztása az egységes és a föderatív fő modellt követheti. Az egységes államban nem oszlik meg a szuverenitás a központi és a területi kormányzási szintek között, a területi önkormányzatok nem tagállamok, hanem a végrehajtó hatalom részei. Ennek ellenére jelentőségük, alkotmányos helyzetük általánosságban nagyobb hangsúlyt és garanciákat kap a központi közigazgatásnak alárendelt dekoncentrált államigazgatási szervezetrendszerhez képest. A szócikk elsősorban az önkormányzás alkotmányos és politikai összefüggéseire, a viszonylagos autonómia garanciáira, intézményi és jogi megoldásaira koncentrál.

Tovább a szócikkre

Hibás teljesítés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Hitel- és számlaszerződések

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Hivatali épületek

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

Hozzáigazítás

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Ideiglenes jogvédelem

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Idézés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Illetékesség

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Iparjogvédelem

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Iparjogvédelmi perek

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Ítélet

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Ius commune

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Járadék

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jegyzett tőke

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Jegyzőkönyv

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Jelentés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Jóerkölcsbe ütköző jogügyletek

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogalap nélküli gazdagodás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogalkalmazás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogalkotás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogállamiság

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Jogászjog

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Jogászképzés

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogátruházási szerződések

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Jogátültetés

Rovat: Jogösszehasonlítás

Tovább a szócikkre

Jogbölcselet

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogcím

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogcímes és absztrakt jogügyletek

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Jogegységesítés és jogközelítés

Szerző(k): Tóth Andrea Katalin Rovat: Jogösszehasonlítás

Jogközelítésen az egyes nemzeti jogrendszerek közötti különbségek csökkentését vagy megszüntetését értjük, ami közös alapelvekre épülő új jogi szabályozás elfogadtatásával történhet. A jogrendszerek közelítése az eltérések kiküszöbölésének mértékétől függően történhet egyszerű közelítéssel (más kifejezéssel harmonizációval) vagy egységesítéssel. A jogközelítés számos formáját különböztethetjük meg annak módjára (egyezmények útján történő közelítés, egyoldalú recipiálás), területi lefedettségére (nemzetközi, regionális, belső közelítés) vagy teljességére (minimumharmonizáció vagy teljes unifikáció) tekintettel. Bár a globalizációnak és a digitalizációnak köszönhetően napjainkban a jogközelítés és jogegységesítés kérdésköre rendkívül fontos és aktuális, a jogrendszerek közelítésének története a jogfejlődés korai szakaszáig nyúlik vissza. A jogirodalom és a jogtörténet tehát extenzív elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a problémával foglalkozó szakemberek számára.

Tovább a szócikkre

Jogellenesség

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogforrások

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Joggazdaságtan

Rovat: Joggazdaságtan

Tovább a szócikkre

Joghatóság

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogi antropológia

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogi értéktan

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi fogalmak

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi formalizmus

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi normatan

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi pluralizmus

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogi segítségnyújtás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogi személy

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Jogi személy

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Jogi tárgy

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogi tények

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jognyilatkozatok

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogösszehasonlítás

Szerző(k): Fekete Balázs Rovat: Jogösszehasonlítás

E szócikk célja áttekinteni az enciklopédiának a jogösszehasonlításhoz kapcsolódó szócikkeit. A jogösszehasonlítás a jogtudománynak az a területe, amely a különféle nemzeti jogrendszerek összehasonlítása alapján, azaz az összehasonlító módszert alkalmazva törekszik a jogi problémák tudományos igényű feldolgozására. Bevezetésként a jogösszehasonlítás alapvető kérdéseit vizsgálja, mint a jogösszehasonlítás tudományos jellege, a jogösszehasonlítás története, a funkcionalizmus és a kulturalizmus módszertana, és ezen keresztül felvázolja a jogösszehasonlítással kapcsolatos jogtudományi status quót. Ezt követően a jogösszehasonlítás belső rendszertanát vázolja két nagy témakörre, az elméleti problémákra és a makroszintű jogösszehasonlítás kérdéseire építve. A szócikk második része az egyes szócikkeket beilleszti az előbbi rendszerbe és röviden elmagyarázza jelentőségüket.

Tovább a szócikkre

Jogosultság

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogos védelem

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogpozitivizmus

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogrendszer

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogsegély

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogszavatosság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogszerű és jogellenes magatartások

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogszociológia

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogtörténet

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Jogtudatkutatások

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogügyletek általában

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogügyletek értelmezése

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogügyletek érvénytelensége

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogutódlás

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogválasztás

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Jogvesztő határidő

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogviszony

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogviszony

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jóhiszeműség és rosszhiszeműség

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jóhiszeműség és tisztesség

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jótállás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jövedelemadók

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Justitia ábrázolása a képzőművészetben

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre

Kamat

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kapcsoló tényezők

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Kárenyhítési kötelezettség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Károsult közrehatása

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kártalanítás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Kártalanítás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kartell

Rovat: Versenyjog

Tovább a szócikkre

Kárveszély

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Katonaság

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Kegyelem

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Kegyeleti jog

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Kelet-ázsiai jogrendszerek

Szerző(k): Tamás Csaba Gergely Rovat: Jogösszehasonlítás

A kelet-ázsiai jogrendszerek földrajzilag összefüggő területen helyezkednek el, s ezek közül Kína és Japán jogrendszerének vizsgálatára kerül sor. Az elmúlt száz–százötven évi nyugati hatás véget vetett a japán feudalizmusnak és a kínai császárságnak, de a jogrendszer mai működésének sajátosságaira a magyarázatot éppen a konfucianizmus sok évszázados kiemelt szerepében kell keresnünk. A törvények és az írott jog szintjén például a XIX. század második felében Japán is római–germán alapokra építette a legfontosabb törvényeit, s a második világháború utáni megszállás egy demokratikus alkotmányt eredményezett, de a társadalom szabályozó erői között mindig privilegizált helyet képvisel a szokás és hagyomány világa, ebből fakadóan pedig a peres eljárásokkal szembeni idegenkedés, a joggal szembeni ellenérzés és a családi kötelékek fenntartására irányuló törekvés. Kína esetében a nyugati hatás szintén a XIX. század második felétől számítható, azonban a kezdeti római–germán modellt 1949 után a szovjet jog váltotta fel. A fentiek alapján a vizsgálódás nem mellőzheti a kulturális és történeti tényezők bemutatását sem, mivel az írott jogszabályok és az érvényesülő jogi és társadalmi normák kettőssége szintén a kelet-ázsiai jogrendszerek sajátosságaihoz tartozik.

Tovább a szócikkre

Kelet-közép-európai és posztszocialista jogrendszerek

Szerző(k): Küpper Herbert Rovat: Jogösszehasonlítás

Európa jogkulturális térségei között Kelet-Közép-Európa jól körülhatárolható egység Lengyelországtól Horvátországig. Ez a terület a nyugat-európai kultúrához tartozik, de mindig e kulturális térség keleti perifériáját képezte. Jellemző erre a területre, hogy abban az időszakban, amikor a modern állam, a modern jog és jogi kultúra kialakult, idegen uralom alatt állt. Azóta egyrészt a lakosság, másrészt az állam és a jog között a nyugat-európai országokban nem létező rés kialakulása azonosítható: a kelet-közép-európai jogi kultúrából hiányzik az a bizalom, amely Nyugat-Európában az egyén és az állam és a jog közötti viszony alapját képezi. A szocialista uralom mélyítette ezt a rést és konzerválta az ebben a térségben hagyományosan fennálló állampaternalizmust. Ezek a vonások a mai napig szerepet játszanak a modernizálódó kelet-közép-európai jogrendszerekben a jogi kultúra puha tényezői körében.

Tovább a szócikkre

Kellékszavatosság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kényszerintézkedések

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Képviselet

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Képviselet

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Képviselő

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Kereset

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi közvetítői jogviszonyok

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi név

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi névhasználati szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi Világszervezet

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Késedelem

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kézbesítés

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Kézbesítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Kiegészítő oltalmi tanúsítvány

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Kiemelt jelentőségű ügy

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Kisebbségek

Szerző(k): Pap András László Rovat: Alkotmányjog

A jog „kisebbségek” fogalma mindig térben és időben változó jogalkotói – azaz végső soron politikai – döntések függvénye: mely identitások vagy a személyiség milyen lényegesnek ítélt vonásai kerülnek a jog kiemelt védelme alá, akár (kisebbségi) többletjogok tételezése, akár kisebbségvédelmi (például antidiszkriminációs vagy identitásvédelmi) intézkedések formájában. A kisebbségfogalom meghatározása során az alábbi kérdések jelennek meg: 1. melyek a védett / a kisebbségi lét alapjaként elismert tulajdonságok; 2. melyek a kisebbségi csoporthovatartozás kritériumai; 3. mi a védelem formája, módja, tartalma. Az utolsó ponthoz kapcsolódóan az identitásválasztás szabadságához fűződő jog kiemelt problematikát hordoz.

Tovább a szócikkre

Kisebbségvédelem

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Kizárás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Kizárás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Kodifikáció

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Kollíziós norma

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Költségvetés

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Költségvetési jog

Szerző(k): Klicsu László Rovat: Alkotmányjog

A pénzügyi alkotmányosság történeti gyökerei a XIX. században végbement polgári átalakuláshoz kötődnek. Általában négy olyan tárgykört különböztetnek meg, amelyek az alkotmányokban a pénzügyi jog alapjait rendszerint megadják. Eszerint a) a költségvetés és a hozzá kapcsolódó zárszámadás törvényi megállapítása, b) az adók (és egyes államokban vámok) törvényi szabályozása, c) a pénzrendszer törvénye, továbbá d) az államadósság létesítésének aktusa általában alkotmányjogi alapon keletkezik. Az 1789-es francia forradalom óta ismeretes „a pénzügyi jog alkotmányos alapjai” fogalom a politikában és a jogtudományban. Ez a fogalom arra utal, hogy az alkotmánytörvények írják elő, mely pénzügyi jogviszonyokat kell törvénnyel szabályozni, a legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv – fenntartva magának a szabályozás jogát – milyen törvényhozási pénzügyi tárgyakat jelöl meg. A fogalomkörbe tehát nem az egyedi pénzügyi törvények tartoznak, csupán azok a normák, amelyek pénzügyi törvények meghozatalára kötelezik a parlamentet. A költségvetési jog alapvető szabályai szinte az összes európai alkotmányban megtalálhatóak. Az Alaptörvényben is szerepelnek olyan előírások, amelyek törvény meghozatalára kötelezik az Országgyűlést. Az Alaptörvény kimondja, hogy az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását. A költségvetési jog alkotmányjogi értelemben azt határozza meg, hogy az alkotmány alapján ki készíti elő a költségvetés tervezetét; a tervezet milyen előírásoknak kell hogy megfeleljen (költségvetési elvek, adósságfék szabályok); ki fogadja el és milyen formában a költségvetést, ki felel a végrehajtásáért, a végrehajtást ki és hogyan ellenőrzi. Szélesebb értelemben a költségvetési jog tágabb fogalom: többszintű szabályozást (Alaptörvény, államháztartási törvény, költségvetési és zárszámadási törvény, kormányrendeletek, költségvetési önkormányzati rendeletek) és kétféle szabályozási területet (eljárási szabályok és tartalmi előírások) jelent.

Tovább a szócikkre

Kontraktuális felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Konzuli kapcsolatok

Szerző(k): Becánics Adrienn Rovat: Nemzetközi jog

A konzuli kapcsolatok létesítésének elsődleges célja az állam külföldön tartózkodó állampolgárai – természetes és jogi személyek egyaránt – érdekeinek védelme, valamint a küldő állam megbízásából a fogadó állam területén közigazgatási, gazdasági feladatok ellátása. A konzuli tevékenység szerteágazó feladatokat foglal magában, az útlevelek és egyéb úti okmányok kiállításától egészen a bajba jutott állampolgárok számára történő segítségnyújtásig. E feladatok ellátásához elengedhetetlen az érintett állam beleegyezése, ezért a konzuli kapcsolatok létesítéséhez a felek közötti államközi megállapodás szükséges, melyben az államok megegyeznek a képviseletek létrehozásáról, azok székhelyéről, a konzuli képviselet személyzetéről, valamint a konzuli kerület(ek)ről, mely utóbbi az illetékességi területet jelöli. A feladatok hatékony ellátása érdekében a konzuli képviseleteket és a konzuli tisztviselőket meghatározott könnyítések, kiváltságok és mentességek illetik meg.

Tovább a szócikkre

Kormány

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Kormányforma

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Kormányforma

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Környezetjog

Rovat: Környezetjog

Tovább a szócikkre

Körözés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Korrupció

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Kötbér

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kötelem

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Kötelesrész

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Kötelezettség

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Kötelezettség

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Közérdekű kereset

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Közhatalmi jogkörben okozott kár

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Közigazgatás-tudomány

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Közigazgatási aktus

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Közigazgatási jog

Szerző(k): Tamás András Rovat: Közigazgatási jog

A közigazgatási jognak több jelentése és értelmezése van még azonos helyen és időben is. E fogalom mindkét összetevője (jog és közigazgatás) többszörös elvonatkoztatás eredménye, amelyek együtt sem azonosak a közigazgatási joggal. A közigazgatási jog – lehet szellemi művelet, gondolati elvonatkoztatás eredménye, jogszabályösszesség, amelynek létezik tényleges gyakorlata hasonló tulajdonságokkal – jelentése többé-kevésbé általánosan ismert, fogalmának pontosítására legfeljebb a szakma és a tudomány művelői törekszenek, az állampolgárok beérik azzal, hogy számukra ténylegesen mit jelenthet valamely közigazgatási jogi kötelezettség vagy jogosultság. A közigazgatási jog mint a közigazgatás jogi értelmezésének változataiból jellegzetesek a jogszabályok (jogrendszer), a jogérvényesülés (jogrend) és a jogtudomány alapján kifejezettek, előkérdésként pedig a közigazgatási – vagy államigazgatási – jog megnevezés, valamint a vizsgálat módszere.

Tovább a szócikkre

Közigazgatási jogkörben okozott kár

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Közigazgatási per

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Közigazgatási szerv

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Közjegyzőség

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Közös jogkezelés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közös károkozás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Közösségi formatervezési minta

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közösségi növényfajta-oltalom

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Központi bankok

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Közreműködők

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Közrend

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Közszolgálati jog

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Közszolgáltatások

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Közvetett közigazgatás

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Kriminológia

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Kultúra és jog

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Lakásbérlet

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Lefoglalás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Legalitás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Lehetetlen szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Lehetetlenülés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Letét

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Lex mercatoria

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Logika és jog

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Magáncélú másolás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Magánfél

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Magánindítvány

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Magánjog

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Magánvádló

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Mediáció

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Megalapozott gyanú

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Megbízás

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Megbízás nélküli ügyvitel

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Meghagyás

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Meghatalmazás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Megtámadhatóság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Méltányosság

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Menedék

Rovat: Versenyjog

Tovább a szócikkre

Menekültek

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Mentesítés

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Minősítés

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Mozgásszabadság

Szerző(k): Pap András László Rovat: Alkotmányjog

A szabadságjog által biztosított „mozgás” vonatkozhat az ország területén való mozgásra, az ország határán való ki- és belépésre, a lakó- vagy a tartózkodási hely szabad megválasztására, a letelepedési szabadságra, valamint az ország megválasztásának jogára, azaz az ország területének elhagyásához és a visszatéréshez való jogra. Lehet önkéntes vagy kényszeren alapuló, rövid tartamú, ideiglenes tartózkodás, végleges letelepedés vagy éppen hazatelepedés. A mozgás alanya lehet honos, többes állampolgár, külföldi vagy valamilyen jogi norma által kedvezményezett személy.

Tovább a szócikkre

Mulasztás

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Mulasztás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Munkajog

Rovat: Munkajog

Tovább a szócikkre

Munkaszerződés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Munkaügyi bíráskodás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Műszaki alkotások jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Naturalis obligatio

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Ne bis idem

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Nem védett magatartások

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Nemzet és nép

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Nemzetközi bíróságok döntései

Szerző(k): Csapó Zsuzsanna Rovat: Nemzetközi jog

Míg a XX. század első felében mindössze egyetlen állandó nemzetközi bíróság funkcionált, napjainkra e bíróságok száma megsokszorozódott. Rengeteg döntés születik ma már e testületek előtt, különösen ami az emberi jogi bíróságokat illeti, de legyen szó akár államközi vitákat elbíráló fórumokról vagy nemzetközi büntetőbíróságokról. Az állandó bíróságok mellett a már jóval régebbi időktől létező választottbíróságoknak ugyancsak jelentős a szerepük ma is a nemzetközi viták békés rendezésében. E bíróságok ítélkezési gyakorlata (adott fórumoknál véleményező gyakorlata is) kétségtelenül hozzájárul a nemzetközi jog fejlesztéséhez. Jogalkalmazó funkciójuk mellett azonban jogalkotásról a nemzetközi bíróságok esetében nem beszélhetünk. Vagyis a nemzetközi jog forrásai közé – mint a nemzetközi szerződések, nemzetközi szokásjog, általános jogelvek, egyoldalú aktusok, nemzetközi szervezetek bizonyos határozatai – nem sorolhatjuk be a bírói döntéseket. A nemzetközi bíróságok ítéletei (legyenek akár állandó, akár választottbíróságok) természetesen kötelezik a peres feleket, de csakis őket. Nincs a nemzetközi jogban precedensrendszer. A bíróságokat nem kötik sem saját korábbi döntéseik, sem más bíróságok határozatai. Mindez azonban nem jelenti, hogy e fórumok ne utalnának sűrűn ítéleteikben, tanácsadó véleményeikben megelőző megállapításaikra vagy más bíróságok állásfoglalásaira. Ezt kifejezetten gyakorta teszik, vagyis az aktuális ügyben hozott döntésük megindokolása során számtalanszor visszaköszönnek az érvelésekben a megelőző határozatok, a lehetőség azonban adott az eltérésre. Mindazonáltal a joggyakorlat koherenciájának követelménye természetesen a következetes esetjog felvázolására ösztönzi a bíróságokat. A nemzetközi bíróságok tehát a visszautalások, kereszthivatkozások során a korábbi határozatokra sosem mint kötelező precedensekre támaszkodnak, hanem csak mint az eldöntendő ügyben irányadó jogi normák megállapításának segédeszközeire.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi büntetőbíráskodás

Szerző(k): Kovács Péter Rovat: Nemzetközi jog

Kevés számú közép- és újkori előzmény, majd a második világháború utáni nürnbergi és tokiói nemzetközi törvényszékek, az 1990-es évek exjugoszláv és ruandai vérengzéseinek felelőseit megbüntető nemzetközi bíróságok tapasztalatai nyomán jutottak el oda az államok, hogy 1998-ban elfogadják a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) joghatóságát a népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és az agresszió elkövetőire. Az ICC akkor jár el, ha az állam nem tud vagy nem akar élni saját büntető joghatóságával. A mai államok kétharmada részese az ICC Római Statútumának, de vannak ún. vegyes (azaz nemzetközi összetétellel kiegészített állami) büntetőbíróságok is. E különböző nemzetközi törvényszékek működése az őket létrehozó államok szándéka szerint a legsúlyosabb ilyen bűncselekmények elkövetőit megbünteti, és sokakat pedig remélhetőleg elrettent az elkövetéstől.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi eljárási jogegységesítés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Nemzetközi fizetési ügyletek

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Nemzetközi iparjogvédelmi oltalmi formák

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Nemzetközi jog

Szerző(k): Sulyok Gábor Rovat: Nemzetközi jog

A nemzetközi jogot az államok és más alanyok alkotják a nemzetközi kapcsolatok szabályozására. Hazánkban is használt alternatív elnevezése: nemzetközi közjog. Lényegi tulajdonságait tekintve a nemzetközi jog szinte minden szempontból – így például a jogalkotás, a jogalkalmazás és a szankciórendszer terén – számottevő mértékben különbözik az államok belső jogától, ami a történelem folyamán olykor a létezésének vagy jogi jellegének a megkérdőjelezéséhez is vezetett. Noha a nemzetközi jog kétségkívül jog és jogként funkcionál, kötelező erejének forrása, szabályainak rendszerezése és történetének korszakolása kapcsán mind a mai napig nem alakult ki tudományos konszenzus. Sokrétű fejlődésének köszönhetően a nemzetközi jog szabályozási köre folyamatosan bővül, és a sajátosságaiból adódó korlátai ellenére kiemelkedően fontos szerepet tölt be a nemzetközi közösség életében.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Nemzetközi Kereskedelmi Kamara

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Nemzetközi magánjog

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Nemzetközi magánjogi tényállás

Szerző(k): Szabados Tamás Rovat: Nemzetközi magánjog

A nemzetközi magánjogi tényállás definíciója a nemzetközi magánjog tárgyának és a különböző nemzetközi magánjogi jogforrások hatályának meghatározása szempontjából lényeges. A nemzetközi magánjog számára azok a polgári joghoz, családi joghoz, munkajoghoz – vagyis a magánjoghoz – kapcsolódó tényállások jelentősek, amelyek több állam jogrendszerével mutatnak kapcsolatot, és emiatt felvetődik a kérdés, hogy az ügyben melyik állam jogát kell alkalmazni.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi szervezetek határozatai

Szerző(k): Hárs András Rovat: Nemzetközi jog

Habár a nemzetközi szervezetek határozatai nem tartoznak a nemzetközi jog klasszikus forrásai közé, mára a nemzetközi jog olyan megkerülhetetlen részeivé váltak, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén jogi kötőerővel is rendelkezhetnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai közvetlen kötelezettséget róhatnak a nemzetközi közösség tagjaira, vagy más módon, ad hoc bíróságok felállítása révén is befolyásolhatják a nemzetközi jogot. Az ENSZ Közgyűlése által hozott határozatok pedig – noha elsősorban politikai jellegű dokumentumok – szokásjogi normák hordozóivá válhatnak és soft law tartalmú rendelkezéseikkel hozzájárulhatnak a nemzetközi jog fejlődéséhez. A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács mellett az ENSZ szakosított intézményei saját feladatkörükben hozott határozatai jelentős mértékben képesek a nemzetközi jog alakítására, valamint befolyásuk van az államon belüli későbbi jogfejlődésre is.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi szerződések

Szerző(k): Szalai Anikó Rovat: Nemzetközi jog

A nemzetközi szerződés a nemzetközi jog egyik legfőbb jogforrása. A szócikk áttekinti a nemzetközi szerződések jogának történetét, a nemzetközi szerződés fogalmát, a megkötésre vonatkozó szabályokat, a fenntartásokat, az érvénytelenség problematikáját, a szerződés hatályát, értelmezését és végrehajtásának elveit, valamint a megszűnését. A nemzetközi szerződések jogát nemcsak az 1969. évi bécsi egyezmény alapján mutatja be, hanem a nemzetközi bíróságok és az államok gyakorlatán keresztül, valamint a jogtudomány fényében is elemzi.

Tovább a szócikkre

Nemzetközi szokások és szokványok

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Neokantianizmus

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Névjog

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Non cumul

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Normativitás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Növendékjog

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Nyelv és jog

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Nyilvános ülés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Nyomozás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Nyomozási bíró

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Nyomozó hatóság

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Nyugati jog

Rovat: Jogösszehasonlítás

Tovább a szócikkre

Officialitás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Okirat

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Okozati összefüggés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Ombudsman

Szerző(k): Somody Bernadette Rovat: Alkotmányjog

Az ombudsman napjainkban Európa-szerte elterjedt alkotmányos intézmény, amely jelentős szerepet tölt be a fékek és ellensúlyok rendszerében és a nemzeti alapjogvédelmi rendszerekben. Az ombudsman mint intézmény több mint két évszázada született meg, széleskörűen azonban csak a XX. század második felében terjedt el. Napjainkban fő funkciójuk szerint az intézmény két alaptípusát különböztethetjük meg: a klasszikus, közigazgatást ellenőrző hivatalokat és az emberi jogok védelmével is foglalkozó ombudsmanokat. A parlamentek által választott általános hatáskörű biztosok mellett – mint amilyen Magyarországon az alapvető jogok biztosa – működnek a közigazgatás valamely területével vagy egy-egy alapjoggal foglalkozó szakombudsmanok, közülük sok jogállása a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik. Az ombudsmani intézmény jellemzően egyszemélyes szerv, amellyel szemben támasztott alapvető követelmény a függetlenség és a pártatlanság. Az ombudsman könnyen hozzáférhető, gyors és rugalmas panaszkezelési eljárást kínál a polgároknak, akik a közigazgatás és a közszolgáltatók jogszerűtlen és tisztességtelen működését sérelmezik. A biztosokat széles körű vizsgálati jogosítványok illetik meg, de intézkedéseiknek jellemzően nincs kötelező erejük, ehelyett ajánlásaiknak – amelyek vonatkozhatnak a vizsgált egyedi ügyre, de azon túlmutatva lehetnek általános jellegűek is – elsősorban a nyilvánosság erejével szerezhetnek érvényt. Az alapjogok védelmével foglalkozó ombudsmanok az egyéni panaszok kezelése mellett jogtudatosítással, az alapjogok helyzetének átfogó ellenőrzésével, emberi jogi jogalkotással is foglalkoznak.

Tovább a szócikkre

Önhatalom

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Opportunitás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Őrizet és őrizetbe vétel

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Örökbefogadás

Szerző(k): Katonáné Pehr Erika Rovat: Családjog

A nemzetközi egyezmények kinyilvánították a gyermek jogát arra, hogy szülei neveljék, és hogy különleges helyettesítő védelmet biztosítsanak családi, családias elhelyezés, hazai örökbefogadás vagy –ennek sikertelensége esetén – nemzetközi örökbefogadás formájában, ha a gyermek a vér szerinti családjában nem hagyható. Az örökbefogadás elsődleges célja világviszonylatban is az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők a gyermeket nem tudják, nem akarják megfelelően nevelni, az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében rokoni kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között. Ez a megközelítés az örökbefogadás családjogi és gyermekvédelemi jellegét is tükrözi. Az örökbefogadást a kiskorú gyermek legfőbb érdekére figyelemmel a hatóság vagy – számos országban – a bíróság engedélyezi, és ezzel a döntéssel létre is jön. Az örökbefogadás állandóságát számos új rendelkezés segíti, így többek között az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságának vizsgálata, a vér szerinti szülői hozzájáruló nyilatkozatok korlátozott idejű visszavonása, a gyermek gondozásba történő kihelyezése, továbbá az örökbefogadás közvetítése, meghatározott idejű utánkövetése. Az örökbefogadás jogi következményei játszanak a legnagyobb szerepet abban, hogy az örökbefogadott minél jobban integrálódjon az örökbefogadói családba. A gyermeknek ugyanakkor ismernie és értenie kell saját élettörténetét, ezért vér szerinti származását mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás esetén nyílttá kell tenni számára. Az örökbefogadás megszűnhet kölcsönös vagy egyoldalú kérelmen alapuló bontással, azzal, hogy erre kiskorú gyermek esetében csak kivételes esetben kerülhet sor.

Tovább a szócikkre

Öröklés

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Öröklési jog

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Örökség

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Osztalék

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Óvadék

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Pacta sunt servanda

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Panasz

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Parlament

Szerző(k): Smuk Péter Rovat: Alkotmányjog

A parlament valamilyen formában minden állam alkotmányos berendezkedésének része, egyike a legfontosabb állami szerveknek. A képviseleti demokrácia működéséhez elengedhetetlen, hogy a nép megválasztott képviselői egy testületbe gyűljenek össze, amely népképviseleti testület a döntései révén a közhatalom gyakorlásának főszereplője lesz. A parlamentek legfontosabb hatáskörébe tartozik a törvényalkotás, a végrehajtó hatalom ellenőrzése, egyes tisztségviselők megválasztása, továbbá a közügyekről folytatott politikai viták fóruma is egyben. Noha hagyományosan a törvényalkotó hatalmi ágnak tekintjük, az egyes alkotmányos berendezkedésekben eltérhet a parlamentnek a hatalommegosztásban betöltött helye, például a végrehajtó hatalom felelősségre vonása, az államfő megválasztása vagy az alkotmánymódosítás és az alkotmánybíráskodás tekintetében. A parlamentek több évszázados múltra, és ennek megfelelően nagy hagyományokra visszatekintő állami szervek. Ebből is fakadóan szervezetüket, eljárásaikat és működésüket tekintve országonként nagy változatosságot mutatnak.

Tovább a szócikkre

Parlament

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Pénz

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Pénzügyi jog

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Per

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Perbeszéd

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Perhatékonyság

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Perköltség

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Perorvoslatok

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Perújítás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Petíciós jog

Szerző(k): Bódi Stefánia Rovat: Alkotmányjog

A petíciós jog vagy panaszjog állami szervekhez íródott beadványt jelent, melyben az emberek kérést vagy panaszt fogalmaznak meg a közhatalom felé. A petíciós jog a politikai jogok közé tartozó, első generációs szabadságjog. A petíció lehet egyéni vagy csoportos. A tömegek által aláírt csoportos petíció az, amelyik nyomásgyakorló erejét tekintve nagyobb sikerre számíthat. A petíciós jogot szokás összekapcsolni a gyülekezési joggal, mert a petíciók gyakran tüntetéseken íródnak, de összefüggésbe hozható az egyesülési joggal is, hiszen a petíció első lépése lehet akár egy egyesület alapításának is. Tekinthetjük a kifejezési szabadság egyik formájának is. A demokratikus államok mind ismerik a petíciós jogot, amely a közvetlen demokrácia eszközének is nevezhető. Mind Magyarországon, mind a világ más országaiban a történelem folyamán megtalálható volt e jog, és tovább él a jelenkori alkotmányokban is.

Tovább a szócikkre

Polgári eljárásjog

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Polgári jogi társaság

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Pönológia

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Pótmagánvádló

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Precedens

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Prímás

Rovat: Egyházjog

Tovább a szócikkre

Privátautonómia

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Rádió- és televízióműsor

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Ráutaló magatartás

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Reálaktusok

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Regionális gazdasági integrációk

Rovat: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tovább a szócikkre

Rendbírság

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Rendészet

Rovat: Közigazgatási jog

Tovább a szócikkre

Rendészeti szervek

Szerző(k): Christián László Rovat: Alkotmányjog

A rendészet a közigazgatás része, küldetése az állam belső rendjének, valamint a közrendnek és a közbiztonságnak a fenntartása, a társadalom tagjainak és alapvető értékeinek az oltalmazása az ezeket sértő, veszélyeztető jogsértő cselekmények megelőzése, elhárítása, megszakítása révén, akár legitim fizikai erőszak alkalmazásával. Az előbbi küldetés teljesítése rendkívül komplex, szerteágazó tevékenység, amely nem várható el kizárólagosan egyetlen erre rendelt állami szervezettől, történetesen a rendőrségtől. A rendészet küldetésének teljesítése, a biztonság megteremtése társadalmi kooperáció és kollektív munka eredményeként teljesíthető, amelyben a rendvédelmi szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mellett fontos szerepet kapnak az önkormányzatok, a magánbiztonsági vállalkozások, a civil önvédelmi szervezetek is. Ezt nevezhetjük komplementer rendészeti rendszernek, amelyben az állami szervek tevékenységét piaci és civil szerveződések egészítik ki, támogatják, segítik.

Tovább a szócikkre

Részvény

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Retorika és jog

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Rokonság

Rovat: Családjog

Tovább a szócikkre

Római jog

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Segítők

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Semlegesítés

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Semmisség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Sérelemdíj

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Sértett

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Soron kívüli eljárás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Statútumváltás

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Súlyosítási tilalom

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Szabadítás és utógondozás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Szabadjogi iskola

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Szabadságjogok

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Szakértő

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Szaktanácsadó

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Szakvélemény

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Számvevőszék

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Szándékosság

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Szankciók

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Szankciók

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Szellemi alkotások jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szellemi tulajdonjog és versenyjog

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szembesítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Személyállapoti perek

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Személyes meghallgatás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Személyi jog

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Személyiségvédelem

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Szemle

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerződés

Szerző(k): Bónis Péter Rovat: Jogtörténet

A mai jogban a szerződést két vagy több fél egybehangzó akaratnyilatkozataként szokás meghatározni. Hosszú idő volt szükséges azonban ahhoz, hogy eddig eljusson a jogtudomány. E cikk célja a szerződés fogalmának e fejlődését áttekinteni. Az ókori római jogban rendkívül sok formális elmet megköveteltek ahhoz, hogy a puszta akaratmegegyezésnek jogilag kötelező ereje legyen. A középkorban az egyetemi jogászság munkálkodásának nyomán ez a formális szerződéstan teljesen átalakult. A középkori jog (ius commune) alakította ki a pactum vestitum fogalmát, a pacta sunt servanda elvét, és az ún. causatant, amelynek részletes bemutatása e cikk feladata.

Tovább a szócikkre

Szerződés

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Szerződésátruházás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerződési szabadság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerződéskötés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerződésmódosítás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerződésszegés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szerzői jog

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szerzői jog és iparjogvédelem

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szerzői jogi felhasználási szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szerzői jogi kivételek és korlátozások

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Színlelt szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Szociális jogok

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Szocialista jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Szoftver

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szokásjog

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Szolgálati művek

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szolgálati találmányok és minták

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Szolgáltatás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Sztrájkjog

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Szükséghelyzet

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Szülők

Rovat: Családjog

Tovább a szócikkre

Szuverenitás

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Tanácsülés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Tanúvallomás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Tanúvédelem

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Tárgyalás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Tárgyalás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Tárgyi bizonyítási eszköz

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Társasági jog

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Tartási és életjáradéki szerződés

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Tartozásátvállalás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Teljesítés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Teljes kártérítés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Teljességi záradék

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Terhelt

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Termékfelelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Termékszavatosság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Terrorizmus

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Térség és terület a nemzetközi jogban

Szerző(k): Csatlós Erzsébet Rovat: Nemzetközi jog

A terület jogállása a nemzetközi jogban sokrétű fogalom. Egyrészt fizikai jellemzők okán – háromdimenziós egységről lévén szó – beszélhetünk szárazföldről, vízről és levegőről, továbbá jogi szempontból mindegyik elemet tovább-bonthatjuk aszerint, hogy államterületről vagy annak nem minősülő egyéb jogi kategóriákról van-e szó. A tér–terület nemzetközi jogi szabályozásának központjában az állami felségjogok gyakorlásának kérdése áll, a terület jogállása az államot megillető jogosultságok mértéke és korlátai szerint meghatározott mind az államterület, mind az azon kívül eső területek vonatkozásában.

Tovább a szócikkre

Testi kényszer

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Testi sértés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Tévedés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Tilos szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Típuskényszer

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Tisztességtelen szerződési feltételek

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Többalanyú kötelmek

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Törvényes vád

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Tőzsde

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Tőzsdei ügyletek

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Tradicionális jogok

Rovat: Jogösszehasonlítás

Tovább a szócikkre

Tulajdonátruházó szerződések

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Ügyész

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Ügyészség

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Ügyészség

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Ügynök

Rovat: Versenyjog

Tovább a szócikkre

Ügyvédség

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Ügyvitel

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Ülés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Utaló magatartás

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Utóöröklés

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Üzleti titok

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Üzletrész

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Uzsorás szerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Vád

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádelejtés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádemelés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádindítvány

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádirat

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádlott

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vagyon

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Vagyonadó

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Választások

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Választójog

Szerző(k): Bodnár Eszter Rovat: Alkotmányjog

A választójog a demokráciákban a képviseleti hatalomgyakorlás eszköze, egyben alapjog, politikai részvételi jog. A választójog gyakorlására országos, helyi, valamint szupranacionális szinten kerülhet sor. Két fő részjogosítványa a szavazás joga (aktív választójog) és a választhatóság joga (passzív választójog). Tartalmát alapvetően meghatározzák a választási alapelvek, amelyek alapján a választójog szabad, általános, egyenlő, titkos és rendszerint közvetlen is. A választójog nem abszolút jog, feltételekhez köthető, korlátozható. Demokratikus társadalomban ezek a feltételek leginkább a választójog gyakorlására való képességhez (nagykorúság, belátási képesség), valamint a politikai közösséghez való tartozáshoz (állampolgárság, lakóhely) kötődnek. A választójog védelme mellett az államnak meg kell teremtenie a választójog gyakorlásának feltételeit, továbbá észszerű időközönként szabad és tisztességes választásokat kell tartani.

Tovább a szócikkre

Választójog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Választottbíráskodás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Vállalkozás

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Váromány

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Városi jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a szerzői jogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a védjegyjogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyek nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegy és jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyhasználati szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi jogegységesítés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi kivételek és korlátozások

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegymegjelölések osztályozása

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védő

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Végrendelet

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végszükség

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Vegyes jogrendszerek

Szerző(k): Badó Attila Rovat: Jogösszehasonlítás

Vegyes jogrendszerről (mixed legal system, mixed jurisdiction) vagy éppen hibrid jogi hagyományokról (hybrid legal traditions) abban az összefüggésben olvashatunk az összehasonlító jogi szakirodalomban, ha valamely klasszifikációs megoldás alapján meghatározott jogcsaládok, jogkörök jellegzetességeinek „keveredése” mutatható ki egy adott jogrendszerben. Szűkebb értelemben vegyes jogrendszerről akkor írnak, ha egy jogrendszerben a common law (anglo-amerikai) és a római-germán (kontinentális) jogcsalád (jogkör) jegyei egyaránt markánsan megjelennek. A vegyes jogrendszerek elméletét leginkább meghatározó irányzat csak azokat a jogrendszereket helyezi az általuk „harmadik jogcsaládnak” nevezett kategóriába, melyeknél valamilyen történelmi ok következtében a common law (mindenekelőtt közjogi), valamint a kontinentális jogrendszerek (mindenekelőtt magánjogi) elemei erőteljesen érvényesülnek. Tágabb értelemben az összehasonlító jog képviselői szerint két vagy több beazonosított jogcsalád, jogkör jellegzetességeit erőteljesen felmutató jogrendszer esetén igazolható a vegyes jogrendszer elnevezés. Szélsőséges értelemben pedig valamennyi jogrendszer vegyesnek tekinthető, hiszen valamennyi állam jogát érték idegen hatások történelme során.

Tovább a szócikkre

Veszélyes üzemi felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Vétőképesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Videómegosztás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Viktimológia

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Visszatartási jog

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Visszatérítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Visszterhesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Zálog

Szerző(k): Bónis Péter Rovat: Jogtörténet

A zálogjog a hitelező követelésének biztosítékául lekötött dolog feletti jog, hatalom. Amióta tartozás létezik a történelemben, mindig is keresték az emberek az adósság visszafizetését hatékonyan biztosító eszközöket. A zálogjog részletszabályai azonban nagyon sokszor változtak a történelemben. E cikk célja, hogy bemutassa a zálogjog középkori fejlődését a középkori egyetemeken oktatott jog, a ius commune tanításaitől kezdve.

Tovább a szócikkre

Zár alá vétel

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Zsidó jog

Rovat: Jogösszehasonlítás

Tovább a szócikkre