Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, 2021-től a HVG-ORAC és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg.

Vád

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádelejtés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádemelés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádindítvány

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádirat

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádlott

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vagyon

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Vagyonadó

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Választások

Szerző(k): MÉCS János Rovat: Alkotmányjog

A választások a képviseleti hatalomgyakorlás eszközei, amelyek révén a képviselet absztrakt elvéből gyakorlati valóság lesz. A választások minősége meghatározza a demokrácia minőségét, ami nem képzelhető el szabad és tisztességes választások nélkül. Ezen túl azonban a választások és választási rendszerek eltérők lehetnek; nincs univerzálisan elfogadott, egységes választási szabályozás. Ebből az következik, hogy a rendszerek egyes elemei merőben eltérhetnek az egyes demokratikusan működő államokban. Emellett pedig gyakran az alkotmányok is tág mozgásteret biztosítanak a jogalkotónak a választási szabályozás kialakításához. Az alkotmányjog célja meghatározni azokat az alkotmányos elvárásokat, amelyeknek meg kell felelniük a választásoknak és a választási rendszereknek, méghozzá úgy, hogy ne vonja el a képviseleti rendszer megalkotásának hatáskörét a demokratikusan megválasztott népképviseleti szervektől, azonban ne is adjon szabad teret a választási szabályozás manipulatív módosításának.

Tovább a szócikkre

Választójog

Szerző(k): BODNÁR Eszter Rovat: Alkotmányjog

A választójog a demokráciákban a képviseleti hatalomgyakorlás eszköze, egyben alapjog, politikai részvételi jog. A választójog gyakorlására országos, helyi, valamint szupranacionális szinten kerülhet sor. Két fő részjogosítványa a szavazás joga (aktív választójog) és a választhatóság joga (passzív választójog). Tartalmát alapvetően meghatározzák a választási alapelvek, amelyek alapján a választójog szabad, általános, egyenlő, titkos és rendszerint közvetlen is. A választójog nem abszolút jog, feltételekhez köthető, korlátozható. Demokratikus társadalomban ezek a feltételek leginkább a választójog gyakorlására való képességhez (nagykorúság, belátási képesség), valamint a politikai közösséghez való tartozáshoz (állampolgárság, lakóhely) kötődnek. A választójog védelme mellett az államnak meg kell teremtenie a választójog gyakorlásának feltételeit, továbbá észszerű időközönként szabad és tisztességes választásokat kell tartani.

Tovább a szócikkre

Választójog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Választottbíráskodás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Vállalkozás

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Váromány

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Városi jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a szerzői jogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a védjegyjogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyek nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegy és jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyhasználati szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi jogegységesítés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi kivételek és korlátozások

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegymegjelölések osztályozása

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védő

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Végrendelet

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végszükség

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Vegyes jogrendszerek

Szerző(k): BADÓ Attila Rovat: Jogösszehasonlítás

Vegyes jogrendszerről (mixed legal system, mixed jurisdiction) vagy éppen hibrid jogi hagyományokról (hybrid legal traditions) abban az összefüggésben olvashatunk az összehasonlító jogi szakirodalomban, ha valamely klasszifikációs megoldás alapján meghatározott jogcsaládok, jogkörök jellegzetességeinek „keveredése” mutatható ki egy adott jogrendszerben. Szűkebb értelemben vegyes jogrendszerről akkor írnak, ha egy jogrendszerben a common law (anglo-amerikai) és a római-germán (kontinentális) jogcsalád (jogkör) jegyei egyaránt markánsan megjelennek. A vegyes jogrendszerek elméletét leginkább meghatározó irányzat csak azokat a jogrendszereket helyezi az általuk „harmadik jogcsaládnak” nevezett kategóriába, melyeknél valamilyen történelmi ok következtében a common law (mindenekelőtt közjogi), valamint a kontinentális jogrendszerek (mindenekelőtt magánjogi) elemei erőteljesen érvényesülnek. Tágabb értelemben az összehasonlító jog képviselői szerint két vagy több beazonosított jogcsalád, jogkör jellegzetességeit erőteljesen felmutató jogrendszer esetén igazolható a vegyes jogrendszer elnevezés. Szélsőséges értelemben pedig valamennyi jogrendszer vegyesnek tekinthető, hiszen valamennyi állam jogát érték idegen hatások történelme során.

Tovább a szócikkre

Vélelem és fikció

Szerző(k): TÓTH J. Zoltán Rovat: Jogbölcselet

A vélelem (praesumptio) olyan, valószínű vagy lehetséges törvényi (normatív) előfeltételezés (tényállás), melyet a jogalkalmazás során bizonyítás nélkül is valóságnak kell elfogadni. A vélelemnek két fajtája van: a megdönthető és a megdönthetetlen vélelem. Megdönthető vélelem (praesumptio iuris) esetében az előfeltételezett ténnyel szemben ellenbizonyításnak van helye. A megdönthető vélelem értelme az, hogy ilyenkor megfordul a bizonyítási teher: nem annak kell bizonyítania, aki valamit állít, hanem annak, aki a – valószínű vagy lehetséges – törvényi előfeltételezésről szeretné bizonyítani, hogy az az adott konkrét esetben nem valós. Megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure) esetében ellenben az előfeltételezett ténnyel szemben ellenbizonyításnak nincs helye; azaz ha be is lehetne bizonyítani, hogy a megdönthetetlen vélelem alapjául szolgáló – egyébként valószínű vagy lehetséges – tényállás a konkrét esetben valótlan, a jogszabály rendelkezésénél fogva erre akkor sem kerülhet sor. Fikcióról akkor beszélünk, ha a jogalkalmazás során törvény (valamely jogi norma) alapján egy bizonyosan valótlan tényállást kell valósnak elfogadni. Ebben az esetben az ellenbizonyítás lehetősége értelemszerűen fel sem merül; a törvényi fikció, hiába tudottan valótlan, a tényállás megállapítása során kötelezően irányadó lesz. A megdönthető vélelem az ítélkező bíró számára jelent könnyebbséget az ítélethozatal nélkülözhetetlen alapjául szolgáló bizonyításfelvétel során, amennyiben bizonyos jellegű ügyekben gyakran lépnek fel bizonyítási nehézségek; ilyenkor a jogalkotó megengedi, hogy a tényleges történeti tényállás feltárása és bizonyítása nélkül is megállapítható legyen a döntéshez szükséges (nem biztos, csak feltehető) tényállás. A megdönthetetlen vélelem és a fikció alkalmazására pedig elsődlegesen jogbiztonsági okokból kerül sor; olyankor, amikor a jogalkotó szerint fontosabb érdek fűződik a lezárt jogviszonyok háborítatlanságához, mint az anyagi igazságnak megfelelő ítélethez, vagy ez utóbbi elérése bizonyos ügyekben tipikusan lehetetlen volna, illetve az csak aránytalan nehézséggel volna elérhető.

Tovább a szócikkre

Veszélyes üzemi felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Vétőképesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Videómegosztás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Viktimológia

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Visszatartási jog

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Visszatérítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Visszterhesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre