Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította, kiadása több hazai jogtudományi kar együttműködésében valósul meg.

Vád

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádelejtés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádemelés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádindítvány

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádirat

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vádlott

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Vagyon

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Vagyonadó

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Választások

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Választójog

Szerző(k): Bodnár Eszter Rovat: Alkotmányjog

A választójog a demokráciákban a képviseleti hatalomgyakorlás eszköze, egyben alapjog, politikai részvételi jog. A választójog gyakorlására országos, helyi, valamint szupranacionális szinten kerülhet sor. Két fő részjogosítványa a szavazás joga (aktív választójog) és a választhatóság joga (passzív választójog). Tartalmát alapvetően meghatározzák a választási alapelvek, amelyek alapján a választójog szabad, általános, egyenlő, titkos és rendszerint közvetlen is. A választójog nem abszolút jog, feltételekhez köthető, korlátozható. Demokratikus társadalomban ezek a feltételek leginkább a választójog gyakorlására való képességhez (nagykorúság, belátási képesség), valamint a politikai közösséghez való tartozáshoz (állampolgárság, lakóhely) kötődnek. A választójog védelme mellett az államnak meg kell teremtenie a választójog gyakorlásának feltételeit, továbbá észszerű időközönként szabad és tisztességes választásokat kell tartani.

Tovább a szócikkre

Választójog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Választottbíráskodás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Vállalkozás

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Váromány

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Városi jog

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a szerzői jogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védelmi idő a védjegyjogban

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyek nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegy és jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyhasználati szerződés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi jogegységesítés

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegyjogi kivételek és korlátozások

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védjegymegjelölések osztályozása

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Védő

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végintézkedés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Végrendelet

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Végszükség

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Vegyes jogrendszerek

Szerző(k): Badó Attila Rovat: Jogösszehasonlítás

Vegyes jogrendszerről (mixed legal system, mixed jurisdiction) vagy éppen hibrid jogi hagyományokról (hybrid legal traditions) abban az összefüggésben olvashatunk az összehasonlító jogi szakirodalomban, ha valamely klasszifikációs megoldás alapján meghatározott jogcsaládok, jogkörök jellegzetességeinek „keveredése” mutatható ki egy adott jogrendszerben. Szűkebb értelemben vegyes jogrendszerről akkor írnak, ha egy jogrendszerben a common law (anglo-amerikai) és a római-germán (kontinentális) jogcsalád (jogkör) jegyei egyaránt markánsan megjelennek. A vegyes jogrendszerek elméletét leginkább meghatározó irányzat csak azokat a jogrendszereket helyezi az általuk „harmadik jogcsaládnak” nevezett kategóriába, melyeknél valamilyen történelmi ok következtében a common law (mindenekelőtt közjogi), valamint a kontinentális jogrendszerek (mindenekelőtt magánjogi) elemei erőteljesen érvényesülnek. Tágabb értelemben az összehasonlító jog képviselői szerint két vagy több beazonosított jogcsalád, jogkör jellegzetességeit erőteljesen felmutató jogrendszer esetén igazolható a vegyes jogrendszer elnevezés. Szélsőséges értelemben pedig valamennyi jogrendszer vegyesnek tekinthető, hiszen valamennyi állam jogát érték idegen hatások történelme során.

Tovább a szócikkre

Veszélyes üzemi felelősség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Vétőképesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Videómegosztás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Viktimológia

Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Visszatartási jog

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Visszatérítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Visszterhesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre