Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A jogászok és a joggyakorlat előtt két fő kérdés vár megválaszolásra a jogesetek kapcsán: a ténykérdés és a jogkérdés. A két kérdés természetesen szorosan összefügg, hiszen a jogkérdés tények bizonyos konstellációja nyomán fogalmazódik meg, illetve a releváns tények kijelölését a rendelkezésre álló tények sokaságából a lehetséges jogi minősítések vezérlik. Másként megfogalmazva: az empirikus történeti tényállás és a normatív törvényi tényállás együttállása az, ami a jogeset nyugvópontra jutását biztosítja. Ez a kapcsolat egyben két idődimenzió kapcsolatát is jelenti, ugyanis a múltban megtörtént tények és azok jövőben bekövetkezendő jogi következményei kapcsolódnak össze a jelen döntésében. A tényekkel és ténymegállapítással együtt járó – egyszerre elméleti és gyakorlati – nehézségek éppen ebből fakadnak. Ahhoz, hogy a múltbeli történésekről objektív bizonyossággal tehessünk igaz állításokat, vissza kellene tudnunk menni az időben, ami nem lehetséges. Ezért csak kisebb-nagyobb valószínűséggel megalapozott állításokat tehetünk, miközben az ítéleti tényállást bizonyossági állításként kell megállapítani. E helyzet teoretikus elemzésére vállalkozik az alábbi szócikk.
Tovább a szócikkreA terület jogállása a nemzetközi jogban sokrétű fogalom. Egyrészt fizikai jellemzők okán – háromdimenziós egységről lévén szó – beszélhetünk szárazföldről, vízről és levegőről, továbbá jogi szempontból mindegyik elemet tovább-bonthatjuk aszerint, hogy államterületről vagy annak nem minősülő egyéb jogi kategóriákról van-e szó. A tér–terület nemzetközi jogi szabályozásának központjában az állami felségjogok gyakorlásának kérdése áll, a terület jogállása az államot megillető jogosultságok mértéke és korlátai szerint meghatározott mind az államterület, mind az azon kívül eső területek vonatkozásában.
Tovább a szócikkreA máig fennmaradt törzsi társadalmakat napjainkban is jellemző tradicionális vagy természeti jogok jelentősége a modern összehasonlító jog számára a jog történeti és társadalmi fejlődésének megértésében segédkezhet. Az egyes törzsek szokásai közötti hasonlóság alapvetően nem a népcsoportok földrajzi közelségén vagy közös történeti fejlődésén alapul, hanem azon a közös sajátosságon, hogy a törzsek államszervezet híján a releváns élethelyzetekre általában véve hasonló megoldásokat kerestek. A tradicionális vagy természeti jogok továbbélése napjainkban azonban komoly veszélyben van, a globalizáció és az emberi társadalom magas fokú fejlettsége anakronisztikussá tesz minden olyan megoldást, amely a szervezett államrendszeren kívül sok esetben szubjektív tényezők mentén kínál megoldást a jogi problémákra. A tradicionális vagy természeti jogok tanulmányozása ennek ellenére nem indokolatlan, és az antropológiai kutatások mellett a jogösszehasonlítás területén is érdemes figyelmet szentelni e jogoknak.
Tovább a szócikkre