Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának együttműködésében valósul meg.

Magáncélú másolás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Magánfél

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Magánindítvány

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Magánjog

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Magánvádló

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Mediáció

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Megalapozott gyanú

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Megbízás

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Megbízás nélküli ügyvitel

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Meghagyás

Rovat: Öröklési jog

Tovább a szócikkre

Meghatalmazás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Megtámadhatóság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Méltányosság

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Menedék

Rovat: Versenyjog

Tovább a szócikkre

Menekültek

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre

Mentesítés

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Minősítés

Szerző(k): CSÁSZÁR Mátyás Rovat: Nemzetközi magánjog

A minősítés – mint anyagi jogi jogintézmény – a nemzetközi magánjogban is jelen van, egy sajátos nemzetközi magánjogi kérdés kapcsolódik hozzá: melyik állam joga szerint minősítsünk. A nemzetközi magánjog általános részének egyik legbonyolultabb jogintézménye. Jogértelmezési kérdés, mely több megközelítésből határozható meg. A jogviszony szempontjából a minősítés az adott jogeset lefordítása a jog nyelvére. Azon jogintézmény meghatározása, mely a konkrét jogesetben megjelenik. Ez valójában a jogviszonyban megjelenő jogintézmény rendszertani besorolását, először az anyagi jog, majd a kollíziós jog rendszerében történő elhelyezését jelenti, nevezetesen azon joghatósági, illetve kollíziós kapcsoló szabály kiválasztását, mely a megtalált anyagi jogi jogintézményt tartalmazza. A norma oldaláról megközelítve a minősítés a joghatósági, illetve a kollíziós kapcsoló szabályban megjelenő jogintézmény értelmezési tartalmának, jelentési határainak megállapítását jelenti, annak meghatározását, hogy mely gyakorlati esetek, tényállások sorolhatók az adott jogintézmény fogalmi körébe. A minősítés esetében a fő kérdés az, hogy a konkrét jogviszonynak a jog nyelvére történő lefordítását, illetve a kapcsoló szabályban szereplő jogintézmény értelmezését mely jog alapján végezzük el, mivel a nemzetközi magánjogi jogviszonyok lényeges nemzetközi elemet tartalmaznak, ezáltal több jogrendszerhez kapcsolódnak, az adott jogviszonyra több állam joga is alkalmazható. A minősítés szükségességét az adja, hogy a különböző jogrendszerek a jogintézményeket eltérő tartalommal ismerik, vagy egy adott jogintézmény az egyik jogrendszerben ismert, míg a másikban ismeretlen. A minősítés tehát a kollíziós szabályok kollíziójának egyik esete, amikor az eljáró fórum kollíziós kapcsoló szabályai és azon külföldi jogok kapcsoló szabályai ütköznek, amelyekkel az adott jogviszony elemeit tekintve kapcsolatban van. A jogi szabályozásban, a joggyakorlatban és a tudományban a legelterjedtebb megoldás az, hogy a jogalkalmazó a saját jogrendszerének kategóriái, fogalomrendszere szerint minősíti a jogesetet. Kisegítő eszközként elfogadott a vélelmezett anyagi jog szerinti minősítés is.

Tovább a szócikkre

Mozgásszabadság

Szerző(k): PAP András László Rovat: Alkotmányjog

A szabadságjog által biztosított „mozgás” vonatkozhat az ország területén való mozgásra, az ország határán való ki- és belépésre, a lakó- vagy a tartózkodási hely szabad megválasztására, a letelepedési szabadságra, valamint az ország megválasztásának jogára, azaz az ország területének elhagyásához és a visszatéréshez való jogra. Lehet önkéntes vagy kényszeren alapuló, rövid tartamú, ideiglenes tartózkodás, végleges letelepedés vagy éppen hazatelepedés. A mozgás alanya lehet honos, többes állampolgár, külföldi vagy valamilyen jogi norma által kedvezményezett személy.

Tovább a szócikkre

Mulasztás

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Mulasztás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Munkajog

Rovat: Munkajog

Tovább a szócikkre

Munkaszerződés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Munkaügyi bíráskodás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Műszaki alkotások jogi védelme

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre