Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.

Az enciklopédiáról

Internetes Jogtudományi Enciklopédia – projektleírás

 

1. Háttér – az internet mint médium felértékelődése a jogtudományban

 

Az elmúlt évtizedben a tudományos ismeretek  publikálási módszereiben az internet egyre jelentősebb szerepet tölt be. A műhelytanulmányokat (working papers) összegyűjtő oldalak[1] mellett az egyes szakfolyóiratok is egyre nagyobb súlyt fektetnek az internetes megjelenésre. A társadalomtudományok területén például a Social Science Research Network jelenleg több mint 400.000 feltöltött szakcikket és közel fél millió absztraktot tárol. Úgy tűnik, hogy az internet szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen a tudományos eredmények médiumaként.

E tendenciák a jogtudomány hagyományos publikációs gyakorlatát sem hagyták érintetlenül. Világszerte egyre több jogi kar igyekszik oktatóik és kutatóik eredményeit az interneten is publikálni. A korábban már hivatkozott SSRN.com-on[2] vagy más önálló oldalakon közzétett publikációk mellett[3] a jogi folyóiratok is egyre szélesebb körben érhetők el térítés ellenében hozzáférhető[4] vagy ingyenes portálokon.[5]

A hazai jogtudományban ez az átalakulás elkezdődött ugyan, de még nem ment végbe teljesen: a tudományos közösség többségének megítélése szerint a publikálás meghatározó fórumainak a nyomtatott folyóiratok és szakkönyvek számítanak. Ezek egyes esetekben megjelenhetnek internetes formában is (ami alapvetően a kiadó által követett policytől függ, lásd az ORAC Kiadó által nemrégiben visszamenőleg digitalizált jogi folyóiratokkal ellátott Jogkódex nevű szolgáltatást).[6] A hagyományos publikálási fórumok számára azonban komoly kihívást jelent vagy jelenthet rövid időn belül az a világszerte megfigyelt és a hivatkozások vizsgálatával számszakilag is bizonyítható tendencia[7] hazánkban is, hogy a kutatók egyre inkább az interneten fellelhető forrásokat (absztraktokat vagy teljes műveket) helyezik előtérbe a kizárólag nyomtatott formában elérhetőekkel szemben. Másként megfogalmazva: amit nem tud az olvasó  számítógépes környezetben megjeleníteni (abban keresni stb.), azt sokkal kisebb eséllyel fogja elolvasni és idézni.

 

2. Egy internetes jogtudományi enciklopédia általános szempontjai

 

A tudományos publikálás e megváltozott tendenciáit felismerve egy internetes, szabadon hozzáférhető (open access) jogtudományi enciklopédiát hozunk létre egy középtávú projekt keretében.[8]

Úgy véljük, hogy a mai igényeket kielégítő, korszerű jogtudományi enciklopédia több szempontból is hozzájárulhat a jogtudománnyal foglalkozó intézmények, műhelyek és az egyetemi oktatás hatékonyságának javításához:

  • jelentősen előmozdíthatja a tudományos munka társadalmi hasznosságát, hiszen magas színvonalú, tudományosan minősített és ellenőrzött tudásanyagot tesz szakcikkek formájában bárki által hozzáférhetővé;
  • fontosnak tartjuk, hogy ezek az információk nemcsak a jogtudósok, hanem a jogtudomány iránt érdeklődő állampolgárok által is elérhetőekké válnak, ez pedig segíthet a társadalom jogi és jogtudományi ismereteinek a bővítésében, szélesebb körű terjesztésében;
  • az enciklopédia szerkesztése és megvalósítása során (a feladat jellege miatt) szükségszerűen be kell vonni a munkába a hazai jogtudomány művelőinek minél szélesebb körét, leginkább az egyetemi, de akár a magánszférából is, ami intenzív szakmai együttműködéseket és ehhez kapcsolódó vitákat indíthat el;
  • a projekt sikeres megvalósítása elmélyítheti a jogtudomány és intézményei, műhelyei presztízsét.
3. Az enciklopédia megvalósítása

 

3.1. A szerkesztőség

  • Főszerkesztők (Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila és Sulyok Gábor)

Feladatuk: az egész projektet átfogják, irányítják, stratégiai jellegű döntéseket hoznak, valamint a projekt gyakorlati megvalósítását segítendő összeállítják az enciklopédia-szócikkek megírásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szerzői útmutatót.

  • Tanácsadó Testület (Földi András, Gajduschek György, Jakab Éva, Herbert Küpper, Sonnevend Pál, Szabó Miklós, Szente Zoltán, Takács Péter)

Feladatuk: véleményükkel, tanácsaikkal segítik a főszerkesztőket a stratégiai jellegű döntésekben, felügyelik a projekt megvalósítását.

  • Rovatszerkesztők (az egyes jogterületek elismert szakértői, részletesen lásd alább a 3.2.2 pontban)

Feladatuk: kiválasztják a megírandó szócikkeket, javaslatot tesznek az egyes szerzőkre, irányítják a szócikkírói munkát, megteremtik a minőség-ellenőrzés feltételeit, ellátják az egyes rovatok szakmai felügyeletét. Elkészítik az egyes rovatok élén álló rovatbevezető szócikket, az ún. identitásszócikket (erről részletesen lásd alább a 3.3.1 pontban).

  • Külső szakmai lektorok (az egyes jogterületek elismert szakértői)

Feladatuk: a szerkesztő által jóváhagyott szócikkek szakmai kontrollját végzik el

  • Nyelvi szerkesztő

Feladata: az elkészült szócikkek nyelvi színvonaláról gondoskodik.

3.2. Az enciklopédia felépítése

3.2.1. A szócikkek

Az enciklopédia szócikkekből épül fel, amelyekre a rovatszerkesztők tettek javaslatot, és ez alapján készült el a megírandó szócikkek listája. Bár az egyes szakterületek feldolgozási módszerei jelentősen eltér(het)nek egymástól, az enciklopédia egységességét szem előtt tartva a szócikkek megírásához javasoljuk a honlapon elérhető mintaszócikk követését. Amennyire lehet, egy-egy tudományterület átfogó módon legyen reprezentálva.  Mindenképpen úgy kell a szócikkeket kialakítani, hogy az egyes területek „problémaszintje” vagy absztrakciós szintje ne térjen el markánsan egymástól, azaz az egyik részterületen ne csak igen általános kérdésekről legyen szó, míg egy másikon pedig minuciózus problémákról.

A szócikkek terjedelmének pontos meghatározása a rovatszerkesztők kompetenciája a tárgyalt kérdések és a jogterület sajátosságainak figyelembevételével. Valójában csak a szélsőségeket érdemes a terjedelemnél elkerülni: túlzottan rövid, egy-két oldalas és túlzottan hosszú, akár három-négy szerzői ívet kitevő szócikkek készítése nem javasolt. Átlagosan a 0,5–2 szerzői ív közti terjedelem megtartását ajánljuk, főszabályként az 1 szerzői íves hosszal.

Tartalmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy tudományos igényű szócikkek kerüljenek az enciklopédiába, és ehhez jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgozzanak fel a szerzők. Egy szócikk feladata kettős: egyrészt fel kell térképeznie – ráirányítva a figyelmet az egyes vitákra, az azokhoz kapcsolód pro és kontra érvekre –, másrészt be kell mutatnia a témára vonatkozó szakirodalmat. A szócikkek kidolgozásánál a kiegyensúlyozottság követelményét tartjuk lényegesnek: célszerű együttesen láttatni a különféle nézőpontokat, felfogásokat, szemléleteket, amelyeknek kellő distanciával történő értékelő és elemző bemutatása szükséges.

Minden szócikk az alábbi szerkezeti egységekből épül fel:

  • Szerző és cím (a szócikkek idézését a szerző, szerkesztő, főszerkesztők neve, a cikk címe és önálló link feltüntetésével, nem pedig általában az enciklopédiára való hivatkozással javasoljuk, a stanfordi mintához hasonlóan minden cikknél idézési mintát tüntetünk föl)
  • Összegzés vagy absztrakt az írás elején, amely elhelyezi a bemutatandó témát a jogtudomány rendszerében és összefoglalja azt közérthető formában, lexikonszerűen, alapvetően a legszélesebb érdeklődő közönségnek, akár nem jogász olvasóknak szólóan, számukra is érthetően. Itt tehát nem a szócikk főszövegében kifejtendőket kell megelőlegezni, hanem általános jelleggel, közérthetően, minél kevesebb speciális szaknyelvi terminussal összefoglalni a szóban forgó jogintézményt, fogalmat, jelenséget stb.
  • Főszöveg, a téma kifejtése, a voltaképpeni szócikk célközönsége szakmai, ennek megfelelően a szöveg tudományos jellegű, a legmagasabb jogtudományi mércéknek felelve meg, jegyzetanyaggal ellátva, kifejezetten „hardcore” jogtudományként. A bekezdések beszámozása a hivatkozhatóságot szolgálja, ugyanis az online felületen nincsenek oldalszámok.

Vagyis az absztrakt célközönsége laikus (az általános jogi kultúra előmozdítása céljából), míg a főszövegé kifejezetten szakmai (a tudományos diskurzus szabályainak megfelelően).

Az enciklopédiát elektronikus könyvként publikáljuk ISBN számmal (978-963-308-307-9), így a szerzők teljes értékű tudományos publikációként tüntethetik fel az egyes szócikkeket publikációs listájukban (lektorált könyvfejezetként).  Az egyes szócikkeket nem lehet kommentálni, ugyanakkor a szerkesztőség vár minden olyan szakmai megjegyzést, észrevételt, amely a munka eredményességét javíthatja.


3.2.2. Az egyes rovatok és szerkesztőik

Az enciklopédia az alábbi rovatokat fogja át, a rovatszerkesztőket zárójelben jelöljük:

  1. Alkotmányjog (Jakab András / Bodnár Eszter)
  2. Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog (Hack Péter, Koósné Mohácsi Barbara)
  3. Büntetőjog (Szomora Zsolt)
  4. Családjog (Hegedűs Andrea)
  5. Dologi jog (Menyhárd Attila)
  6. Egyházjog (Szuromi Szabolcs)
  7. EU-jog (Várnay Ernő, Horváthy Balázs, Varju Márton)
  8. Az információs társadalom jogi kérdései (Török Bernát, Ződi Zsolt)
  9. Jogbölcselet (Szabó Miklós, Jakab András)
  10. A jog művészeti reprezentációja (Takács Péter)
  11. Jogösszehasonlítás (Fekete Balázs)
  12. Jogszociológia (Bencze Mátyás)
  13. Jogtörténet (Komáromi László)
  14. Környezetjog (Kecskés Gábor)
  15. A kötelmi jog általános része (Bodzási Balázs)
  16. A kötelmi jog különös része (Menyhárd Attila)
  17. Közigazgatási jog (Balázs István)
  18. Kriminológia (Barabás Andrea Tünde)
  19. A magánjog általános része (Földi András)
  20. Munkajog (Kiss György, Kun Attila, Hungler Sára)
  21. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Szabó Sarolta)
  22. Nemzetközi jog (Sulyok Gábor)
  23. Nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta)
  24. Öröklési jog (Földi András)
  25. Pénzügyi jog (Erdős Éva)
  26. Polgári eljárásjog (Harsági Viktória)
  27. Római jog (Szabó Béla, Pókecz-Kovács Attila)
  28. Személyi jog (Fézer Tamás)
  29. Szerzői jog és iparjogvédelem (Grad-Gyenge Anikó, Pogácsás Anett)
  30. Társasági jog (Auer Ádám)
  31. Versenyjog (Nagy Csongor István, Marosi Zoltán)

Természetesen a jogtudományi területek fenti rovatfelosztása nem teljes, de gyakorlati szempontokat is figyelembe véve (például van-e az adott területnek valóban elismert szakértője hazánkban, létezik-e működő szakmai közösség stb.) úgy véljük, hogy megfelelően reprezentálja a magyar jogtudomány egészét. További bővítés a későbbiekben elképzelhető.

3.3. Az enciklopédia tudományos színvonalának és egységességének biztosítása, belső minőségellenőrzés

Egy ilyen volumenű projektnek természetesen több nehézséggel is szembe kell néznie, melyek közül az egységesség és a színvonal biztosítása emelkedik ki. Ezeket a következő mechanizmusok segítségével igyekszünk kiküszöbölni:

3.3.1. Az enciklopédia egységessége

  • A tervezés első lépéseként felkértünk minden rovatszerkesztőt, hogy készítse el a saját rovatához tartozó szócikkek listáját. Az enciklopédia a mai hazai jogtudomány egészéről ad képet, így a kiválasztott címszavak az egyes szakterületeknek a jogtudományban betöltött helyét, szerepét és súlyozottságát tükrözik. Az egyes tárgykörök (rovatok) közti arányok megtartása – a jogtudományban betöltött szerepüknek megfelelően – az enciklopédia egységét is megteremtik. Másfelől fontos, hogy az így kiszabott keretben a szócikkek az adott tudományterületet minél átfogóbban reprezentálják. A rovatszerkesztőket és a szerzőket arra kértük, hogy a szócikkek megírásánál összehasonlító és történeti aspektusokat is vegyenek figyelembe a kifejtésnél (lásd a mintaszócikket). Önálló történeti jellegű szócikkek azonban inkább csak a jogtörténeti (illetve a római jogi) rovatban szerepelnek.
  • A szócikklisták elkészülte után minden rovatszerkesztő megkapta az teljes szócikklistát, hogy kiszűrhessék az esetleges párhuzamosságokat, átfedéseket, így biztosítva az anyag konzisztenciáját.
  • A főszerkesztők minden egyes rovatszerkesztővel, opponenssel kisebb workshopokon megvitatatták az egyes rovatok szócikklistáját, majd a rovatszerkesztőkkel egyeztetve véglegesítették a teljes listát.
  • A szócikkklista véglegesítését követően a rovatszerkesztők megírják az adott rovat bevezető szócikkét (belső terminológiánkban: identitásszócikkét). Ennek a szócikknek a címe azonos a rovat címével, vagyis az alkotmányjogi rovatban van alkotmányjog szócikk, a pénzügyi jogi rovatban pénzügyi jog szócikk stb. Ezek kiterjednek arra is, hogy mi tartozik egyáltalán az adott rovatba és hogy a szócikklista összeállításakor felmerülő dilemmák nyomán milyen döntések születtek és miért. Itt szerepelnek továbbá az adott jogág forrásai, a története (igen röviden) és tudománytörténete, az elméleti alapvetések, az irányzatok, a lezáró, összegző értékelések, a további általános kérdéseket felvető, az elméleti kutatásokat előbbre vivő megállapítások; a tudományterület rögzült képe és/vagy jelen állapota és/vagy lehetséges irányai. Az identitásszócikk segédlet a tárgykör szócikkeinek megírásához: az ebben leírtakra elegendő visszautalni a rovat egyéb szócikkeiben, így elkerülhetők az alapvető ismeretek többszöri, visszatérő ismétlései is. Jellegéből adódóan azonban a rovat szócikkeinek elkészültével bizonyos elemeiben átdolgozásra szorulhat maga az identitásszócikk.
  • A főszerkesztők a rovatszerkesztők javaslatára felkérték a szócikkek szerzőit.

3.3.2. A tudományos színvonal biztosítása

A szócikkek a következő kontrollfázisokon mennek keresztül a megjelenés előtt:

  • A rovatszerkesztő véleménye.
  • Egy, a főszerkesztők vagy a rovatszerkesztő által kijelölt külső szakember (lektor) véleménye (írásban és/vagy a kéziratvita alkalmával szóban).
  • Olvasószerkesztés a nyelvi egységesség és színvonal biztosítására.

Úgy véljük, hogy e mechanizmusok elégségesek lehetnek ahhoz, hogy az enciklopédia egyenletes és magas tudományos színvonalát megfelelően biztosítsák.

 

4. Történet

A projekt 2014 januárjában indult Jakab András és Fekete Balázs főszerkesztésével. Az első lépés a rovatszerkesztők felkérése volt, ezt követte a szócikklisták összeállítása. Az enciklopédia honlapja korábbi verzióinak kialakításához Mészáros-Kiss Margit, Ződi Zsolt és Stasznyi Ádám nyújtott segítséget, anyagilag támogatta a Gárdos Mosonyi Füredi Ügyvédi Iroda. A 2018 áprilisától működő jelenlegi honlap kialakításához Bakos Ádámtól és Blaskó Attilától (Netpeople) kaptunk segítséget. A projekt működtetéséért az impresszumban szereplő három hazai jogtudományi karnak tartozunk köszönettel.

A jelen állás szerint a munka nagyjából 1500, egyenként átlagosan egy-két szerzői ív terjedelmű szócikket fog felölelni. Az elkészült szócikkeket folyamatosan helyezzük el a honlapon.

2019 februárjától a főszerkesztők: Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila és Sulyok Gábor.

2020 januárja és 2021 júniusa között az Enciklopédia kiadója az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó), alapító szakmai partnerként a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete támogatta a projektet.

2021 júniusa óta az Enciklopédia az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. 2022 végétől az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásának webes felületén is: szakcikkadatbazis.hu/Ijoten.

_______________________________

Interjú az enciklopédiáról az alapítókkal, Jakab Andrással és Fekete Balázzsal, 2018. július 9.

 


[1] Egy ezzel foglalkozó szakportál szerint 1650 tudományos jellegű dokumentumokat tartalmazó weboldal működik jelenleg. Lásd Ranking Web of World's Repositories.

[2] Például az Oxford Legal Research Papers sorozat eleve úgy jelenik meg, hogy az SSRN-ra töltik fel magukat, még a címlapon is mindig az adott írás SSRN-címét adják meg.

[3] Lásd például a Yale Law School oldalát. 

[4] Lásd például  a sok száz angol nyelvű folyóirat anyagát tartalmazó HeinOnline oldalt.

[5] Például a francia jogi folyóiratok egy része elérhető a társadalomtudományi folyóiratokat digitalizáló Persée vagy Revues honlapon keresztül.

[6] Lásd Jogkódex. Kizárólag az interneten megjelenő folyóiratként működik a Jogelméleti Szemle, a Miskolc Journal of International Law, műhelytanulmányok pedig a Pázmány Law Working Papers sorozatban jelennek meg.

[7] Vö. Dorothy Bishop: „How to bury your academic writing”.

[8] Az enciklopédia mintaadója e két, már sikeresen működő külföldi vállalkozás: Stanford Encyclopedia of Philosphy; Enzyklopädie zur Rechtsphilosphie.