Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával, 2020-tól a HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelenik meg.

Egyéb érdekeltek

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Egyenértékűség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyenlőség

Szerző(k): BERKES Lilla Rovat: Alkotmányjog

Az egyenlőség fogalma ahhoz a gondolathoz kapcsolódik, hogy azokat, akik azonosak, azonos módon kell kezelni, míg akik eltérők, eltérőként. E gondolat a tradicionális egyenlőségfelfogás lényege, és egyike a nyugati civilizáció legalapvetőbb tanainak. Jelentőségét az adja, hogy összekapcsolódik az igazságosságra törekvés követelményével. Az egyenlőség megjelent már az antikvitásban, a keresztény filozófiában és legkésőbb a francia forradalom óta a politikai közösségek vezető gondolata, amelyet ugyanakkor viták öveznek. A politikai filozófiában számos egyenlőségfogalom létezik, tovább konkretizálva az egyenlőség meghatározását: az alapvető kérdések közé tartozik, hogy pontosan kiket, milyen tulajdonságaik alapján, miért éppen e tulajdonságaik alapján, mi célból, milyen jogaikban, miért pont ezekben a jogaikban kell egyenlőnek tekinteni, és mindezt hogyan lehet megvalósítani. Noha az egyenlőség a filozófiában régóta jelen lévő fogalom, a társadalmi – fajon, nemen, valláson stb. alapuló – egyenlőtlenségek lebontásának a jogban, illetve a politikában való tényleges megjelenése kései. Az egyenlőség írott jogban megjelenő egyik formája a törvény előtti egyenlőség, melynek értelmében ha egy adott jogszabályi rendelkezés alkalmazandó, azt mindenkire egyenlő módon alkalmazzák. Az egyenlőségből fakad az indokolatlan diszkrimináció tilalma, vagyis hogy a jogot szigorúan csak azokra nézve alkalmazzák, akik annak tényleges címzettjei, az egymással összehasonlítható helyzetben lévőket egyformán kezelje a jog, az eltérő helyzetben lévőket pedig eltérő módon. Míg a jogegyenlőség formális egyenlőség, mindenki számára ugyanazon jogok biztosítását követeli meg, tekintet nélkül a meglévő különbségekre, addig az esélyegyenlőség lényege a védett tulajdonságuk miatt hátrányos helyzetben lévők előnyben részesítése pozitív megkülönböztetés, esélykiegyenlítő intézkedések (például kvóták, irányelvek alkalmazása) révén. Megkülönböztethető még az eljárási egyenlőség, amely az eljárásban részt vevő felek közötti egyenlőséget foglalja magában (például az alperes és a felperes egyenlő eljárási jogai, vagy az azonos típusú felek egyenlő eljárási jogai). Az egyenlőség biztosítása alapvetően az állammal szembeni követelményként jelent meg a modern alkotmányokban és a nemzetközi dokumentumokban, az alapjogokban való egyenlőséget magában foglalva, de mára jelen van a minden jogban való egyenlőség gondolata is, és egyre több országban nem állami szereplők is a követelmény címzettjeivé váltak.

Tovább a szócikkre

Egyesülés

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Egyesülési jog

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Egyesület

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Egyetemlegesség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyezség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Egyházjog

Rovat: Egyházjog

Tovább a szócikkre

Egyszerűsített eljárások

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Együttműködési kötelezettség

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elévülés

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Elévülés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elfogatóparancs

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előadóművészi teljesítmény

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Előkérdés

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Előkészítő ülés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előreláthatóság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Előszerződés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Elővezetés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Előzetes letartóztatás

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Elzárás végrehajtása

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Emberölés

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Energiajog

Rovat: Környezetjog

Tovább a szócikkre

Engedményezés

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Épületkár

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Eredetmegjelölések nemzetközi oltalma

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Értékpapírok

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Értelmezés

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Értesítés

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Érvényesség

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Európai szabadalmi oltalom

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Európai uniós szerzői jog

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Európa Tanács

Rovat: Nemzetközi jog

Tovább a szócikkre