Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.

Járadék

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jegyzett tőke

Rovat: Társasági jog

Tovább a szócikkre

Jellegbitorlás

Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Jóerkölcsbe ütköző jogügyletek

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogalap nélküli gazdagodás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogalkalmazás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogalkotás

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogállamiság

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Jogászi munkák automatizálása

Rovat: Az információs társadalom jogi kérdései

Tovább a szócikkre

Jogászjog

Rovat: Római jog

Tovább a szócikkre

Jogászképzés

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogátültetés

Szerző(k): BADÓ Attila Rovat: Jogösszehasonlítás

Jogátvétel alatt jogszabályok, jogelvek, jogintézmények egyik jogrendszerből a másikba való átültetését értjük. Ez jelentheti a jogalkotás és a jog alkalmazása folyamatában megvalósuló jogátvétel különböző formáit. Jóllehet a jogátvétel jelensége a jogalkalmazási folyamatok során is tetten érhető, a jogtörténeti, jogszociológiai, összehasonlító jogi szakirodalom a jogátvétel fogalma alatt mindenekelőtt a jogalkotási folyamatokra koncentrál. A jogátvétel jelenségéhez számos fogalom társul a folyamat irányától, jellegétől, az egyes jogrendszerek fogalomhasználatától függően. A recepció, jogátvitel, jogi importálás, jogi transzplantáció, jogkölcsönzés és más hasonló kifejezések lényegüket tekintve a jogátvétel szinonimáját vagy valamely megvalósulási formáját jelentik. A terminológiai zavar és sokszínűség ellenére a jelenség lényegi eleme az, hogy a jogi normák egy adott jogrendszerből egy másikba kerülnek át. Az átkerülés a fogalmak eltérő hétköznapi jelentéstartalma ellenére nem jelenti azt, hogy a mintául vett jogrendszerben ettől bármilyen változás történne.

Tovább a szócikkre

Jogbölcselet

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogbölcseleti gondolkodás Magyarországon

Szerző(k): SZABADFALVI József Rovat: Jogbölcselet

A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetében a XX. század közepéig, követve az európai jogfilozófia fejlődését, három nagy – természetjogi (észjogi), jogpozitivista és neokantiánus – korszakot különíthetünk el. A második világháborút követően, az 1940-es évek végén a magát marxistának nevező jogelmélet került hegemón, majd egyeduralkodó helyzetbe, és elszakítja a hazai jogbölcseleti gondolkodást a nemzetközi tudományos trendektől. Csupán az 1980-as években figyelhető meg a hivatalos kánonoktól való lassú elszakadás, majd a rendszerváltástól a fokozatos visszatérés a nemzetközi tendenciákhoz.

Tovább a szócikkre

Jogcím

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogcímes és absztrakt jogügyletek

Rovat: A kötelmi jog különös része

Tovább a szócikkre

Jogegységesítés és jogközelítés

Szerző(k): TÓTH Andrea Katalin Rovat: Jogösszehasonlítás

Jogközelítésen az egyes nemzeti jogrendszerek közötti különbségek csökkentését vagy megszüntetését értjük, ami közös alapelvekre épülő új jogi szabályozás elfogadtatásával történhet. A jogrendszerek közelítése az eltérések kiküszöbölésének mértékétől függően történhet egyszerű közelítéssel (más kifejezéssel harmonizációval) vagy egységesítéssel. A jogközelítés számos formáját különböztethetjük meg annak módjára (egyezmények útján történő közelítés, egyoldalú recipiálás), területi lefedettségére (nemzetközi, regionális, belső közelítés) vagy teljességére (minimumharmonizáció vagy teljes unifikáció) tekintettel. Bár a globalizációnak és a digitalizációnak köszönhetően napjainkban a jogközelítés és jogegységesítés kérdésköre rendkívül fontos és aktuális, a jogrendszerek közelítésének története a jogfejlődés korai szakaszáig nyúlik vissza. A jogirodalom és a jogtörténet tehát extenzív elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a problémával foglalkozó szakemberek számára.

Tovább a szócikkre

Jogellenesség

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogforrások

Rovat: Alkotmányjog

Tovább a szócikkre

Joghatóság

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogi antropológia

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogi érveléselmélet

Szerző(k): GYŐRFI Tamás Rovat: Jogbölcselet

A jelen szócikk a jogi érvelés fogalmának két jelentését különbözteti meg. Egyfelől a jogi érvelés fogalma utalhat arra a kognitív folyamatra, amelynek során a bírók vagy az eljárásban részt vevő felek, vagy még tágabban az állampolgárok jogilag releváns cselekvési alternatívákat mérlegelnek és ilyenek között döntenek. Szűkebb értelemben jogi érvelés alatt az ilyen döntések nyilvános igazolását értjük, vagyis azt, ahogyan a bírók a döntésüket ítéleteikben indokolják vagy a felek jogi igényeiket a jogi eljárás során artikulálják. Amikor egy jogi eljárás során a peres felek jogi igényeket fogalmaznak meg vagy amikor a bírók döntéseket hoznak, az egyedi jogi igényt vagy az egyedi döntést mindig általánosabb megfontolásokkal igazolják. A jogi érvelés ezeket az általánosabb szempontokat az érvelés kiindulópontjaiként, premisszáiként, míg az egyedi döntést az érvelés konklúziójaként prezentálja, és az érvelés számot ad arról, hogy miként juthatunk el az általános igazoló elvektől az egyedi jogi igényig vagy döntésig. A modern formális jogrendszerekben az egyedi döntések igazolása speciális formát ölt: a bíróknak a tipikus esetben azt kell igazolniuk, hogy az egyedi ügy tényei egy általános szabály esetét képezik s az alá foglalhatók. Ha a szabály vonatkozik az adott esetre, úgy tipikus esetben meg is határozza az ügy kimenetelét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a folyamat egyszerű vagy mechanikus lenne: a szócikk bemutatja a szabályok alkalmazása során felmerülő nehézségeket és a szabályok alkalmazásával kapcsolatos leggyakoribb nézeteltérések forrásait. A jogviták eldöntése azonban még a modern jogrendszerekben sem mindig egyszerűen az előre lefektetett szabályok alkalmazásával történik. Gyakran az a jogvitában megválaszolandó kérdés, hogy az esetre vonatkozó több általános előírás közül melyiknek kell elsőbbséget adni. Ilyenkor a bírónak mérlegelnie kell az esetre egyaránt vonatkozó általános előírások relatív fontosságát, s ez óhatatlanul értékítéletet feltételez. A szócikk bemutatja e mérlegelés néhány fontos speciális esetét, valamint elemzi a szabályalkalmazás és a mérlegelés kapcsolatát. A szócikk továbbá rámutat arra is, hogy a jogi érvelés nem szűkíthető le a szabályok jelentésével vagy az általános előírások relatív súlyával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Mivel a jogi döntéseket intézmények és intézményi kontextusban hozzák, a jogi érvelés igen gyakran olyan intézményi kérdések körül forog, hogy a szabályok alkalmazása vagy az általános előírások mérlegelése során melyik intézmény véleményének milyen súlyt kell vagy célszerű tulajdonítani. A jogi érvelés egy olyan reflexív folyamat, amelynek során a bírók reflektálnak is erre a folyamatra, s így abban saját szerepükre is. Végezetül a szócikk azt is bemutatja, hogy a bírói döntések indokolásának milyen formai konvenciói honosodtak meg az egyes jogrendszerekben, s ezek a formai konvenciók miként hatnak vissza a döntések indokolásának a minőségére.

Tovább a szócikkre

Jogi formalizmus

Szerző(k): FICSOR Krisztina Rovat: Jogbölcselet

A jogi formalizmus problémája arról szól, hogy miképpen alapozzuk meg vagy igazoljuk a jogi állításainkat, valamint a bírói döntéseket. A jogi állítások, a bírói döntések igazolásra szorulnak, azt az állítást, illetve döntést tekinthetjük helyesnek, amely mellett meggyőző érvek szólnak. A formalizmus a jogi érvelés egy speciális stratégiája, a jogásztól és a bírótól azt várja el, hogy a döntések alátámasztása során az előre rögzített, a jogesetre közvetlenül alkalmazandó jogszabály szövegére támaszkodjon még abban az esetben is, ha a jogszabállyal maradéktalanul összhangban lévő döntés a jogszabály szövegén túli jogi indokokat (például a jogszabály megalkotását igazoló értékeket, alkotmányos alapelveket) mérlegre téve észszerűtlen vagy igazságtalan lenne. A formalizmus tehát azt a követelményt fogalmazza meg a bírákkal szemben, hogy bizonyos típusú indokokat ne vegyenek figyelembe döntéseik indokolása során akkor sem, ha azok az optimális jogi döntés kialakítása szempontjából relevánsak lennének. E szócikk feltárja a formalizmus fogalmát, igazolási hátterét és a formalista érvelési stratégia relevanciáját a jogi állítások, döntések megalapozásában.

Tovább a szócikkre

Jogi normatan

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi pluralizmus

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogi segítségnyújtás

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogi személy

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Jogi személy

Rovat: Személyi jog

Tovább a szócikkre

Jogi tárgy

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogi tények

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jognyilatkozatok

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogorvoslati eljárás, a felülbírálat terjedelme

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Jogorvoslati rendszer, súlyosítási tilalom

Rovat: Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog

Tovább a szócikkre

Jogösszehasonlítás

Szerző(k): FEKETE Balázs Rovat: Jogösszehasonlítás

E szócikk célja áttekinteni az enciklopédiának a jogösszehasonlításhoz kapcsolódó szócikkeit. A jogösszehasonlítás a jogtudománynak az a területe, amely a különféle nemzeti jogrendszerek összehasonlítása alapján, azaz az összehasonlító módszert alkalmazva törekszik a jogi problémák tudományos igényű feldolgozására. Bevezetésként a jogösszehasonlítás alapvető kérdéseit vizsgálja, mint a jogösszehasonlítás tudományos jellege, a jogösszehasonlítás története, a funkcionalizmus és a kulturalizmus módszertana, és ezen keresztül felvázolja a jogösszehasonlítással kapcsolatos jogtudományi status quót. Ezt követően a jogösszehasonlítás belső rendszertanát vázolja két nagy témakörre, az elméleti problémákra és a makroszintű jogösszehasonlítás kérdéseire építve. A szócikk második része az egyes szócikkeket beilleszti az előbbi rendszerbe és röviden elmagyarázza jelentőségüket.

Tovább a szócikkre

Jogosultság

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogos védelem

Rovat: Büntetőjog

Tovább a szócikkre

Jogpozitivizmus

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogrendszer

Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogsegély

Rovat: Polgári eljárásjog

Tovább a szócikkre

Jogszavatosság

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogszerű és jogellenes magatartások

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogszociológia

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogtörténet

Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Jogtudatkutatások

Rovat: Jogszociológia

Tovább a szócikkre

Jogügyletek általában

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogügyletek értelmezése

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogügyletek érvénytelensége

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogutódlás

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jogválasztás

Rovat: Nemzetközi magánjog

Tovább a szócikkre

Jogvesztő határidő

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jogviszony

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jóhiszeműség és rosszhiszeműség

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jóhiszeműség és tisztesség

Rovat: A magánjog általános része

Tovább a szócikkre

Jótállás

Rovat: A kötelmi jog általános része

Tovább a szócikkre

Jövedelemadók

Rovat: Pénzügyi jog

Tovább a szócikkre

Justitia ábrázolása a képzőművészetben

Rovat: A jog művészeti reprezentációja

Tovább a szócikkre