Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A mai kánonjogban a fórum a kormányzati hatalom gyakorlási területét jelenti. Az Egyház társadalmi és kegyelmi valóságának megfelelően törekszik arra, hogy ezt a két síkot a saját életében minél inkább közelítse egymáshoz. Ennek az újkorban egyik jellemző eszköze a két fórum megkülönböztetése. A tisztán társadalmi szinten és a lelki valóságot jobban figyelembe vevő, de kevesebb külső bizonyosságra szoruló „belső” szinten egyaránt lehetségesek kormányzati intézkedések. A belső fórumon fennálló jogi helyzet sem azonos magával a kegyelmi valósággal.
Tovább a szócikkreA betegjogok az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyek egészségügyi ellátással kapcsolatos alapjogait jelentik, amelyeket a különböző emberi jogok (az emberi méltósághoz való jog, az élethez való jog, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, az egyenlő bánásmód követelménye, a diszkrimináció tilalma, a magánszféra és az adatvédelem, valamint az egészséghez való jog vagy testi épséghez való jog) garantálnak. A betegjogok két csoportra bonthatók: az általános, bármely egészségügyi ellátás során minden beteget megillető alapjogokra (egészségügyi ellátáshoz való jog, tájékoztatáshoz való jog és az egészségügyi önrendelkezéshez való jog, az orvosi titoktartáshoz való jog és az információs önrendelkezési jog) és a speciális alapjogokra, amelyek speciális betegcsoportok esetén érvényesülnek (beleegyezési képességgel nem rendelkező személyek, pszichiátriai betegek alapjogai). A betegjogok mint az érintett emberi jogok részjogosítványai a szükségesség-arányosság elve alapján korlátozhatók. A betegjogok korlátozása különös súllyal merül fel járványok idején, amikor a betegek egyéni jogaival szemben a közegészség védelme áll. A betegjogok korlátozásának abszolút határa az emberi méltósághoz való jog.
Tovább a szócikkreA bírósági végrehajtás a jog által elismert igények kikényszerítésének végső, eshetőleges szakasza, amelynek során az állam kényszert biztosít a jogosultnak az őt megillető jogosultság tényleges realizálásához. A bírósági végrehajtás a magánjogi területen megvalósított igazságszolgáltatás omegája. A jogszolgáltatás csak akkor működhet hatékonyan, csak akkor valósítja meg célját és értelmét, ha a judiciális, illetve bizonyos extrajudiciális szervek döntései a gyakorlatban is realizálódnak, érvényesülnek. Ez a cél a magánjog területén – legalábbis a marasztalást előíró bírósági határozatok és jogszabályban meghatározott okiratok vonatkozásában – végső soron a bírósági végrehajtási eljárásban manifesztálódik.
Tovább a szócikkreA bizonyítás a polgári peres eljárás leghangsúlyosabb, mindazonáltal nem szükségszerű szakasza. Célja a peres felek által a bíróság elé vitt jogvita kérdéses ténybeli elemeinek a megállapítása. Ha ezek az úgynevezett jogi tények nem kérdésesek (a felek között ténybeli vita nincs, egyező tényállításaik pedig a bíróság számára sem kétségesek), bizonyításra nem kerül sor a perben, a bíróság a jogkérdésben való állásfoglalásával hozza meg érdemi döntését. A bizonyítás joga felöleli a bírói ténymegállapítás folyamatát, a peres felek ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a bíróság erre irányuló feladatait, a bizonyítás módszereit és eszközeit, az abban részt vevő más személyek részvételének feltételeit, jogaikat és kötelezettségeiket. A polgári perjogi bizonyításnak a kontinentális jogi hagyományokra épülő, hazai jogban tárgyiasuló szabályait alapvetően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg.
Tovább a szócikkreA büntetendő cselekmények és a rájuk kimért szankciók története egyidős az állammá szerveződött társadalmak történetével, az előzmények pedig még korábbi időkre nyúlnak vissza. Az európai történelemben az antik római társadalom jogi kultúráját követően a középkorban meghatározóan a germán jog intézményei uralták Európa büntetőjogi szokásrendjét, amelyben önálló színfoltot jelentett a magyar jog. A jogforrások jórészt a hagyományos szokásjogból eredtek, de a keresztény értékrendet és szemléletet követő uralkodók is kezdettől adtak ki törvényeket, amelyek jelentős mennyiségű büntetőjogi normát tartalmaztak. A bűncselekmények megítélése ezekben az évszázadokban a valláserkölcsi felfogással a legszorosabb kapcsolatban állt. Az újkor alapvető változásokat hozott: a racionális szemlélet térhódítása fokozatosan kiszűrte a bűncselekmények közül a spirituális vagy tisztán erkölcsi vonatkozású magatartásokat (például boszorkányság), a kegyetlen büntetéseket pedig egy folyamatosan szelídülő büntetési rendszer váltotta fel, amelynek középpontjában a halálbüntetés helyére a szabadságvesztés került.
Tovább a szócikkre