Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A kollektív igényérvényesítés sokalanyú eljárások során kínál olyan eljárásjogi mechanizmusokat, amelyek az alanyok nagy számára tekintettel a hagyományos perek keretei között meg nem oldható problémákat próbálnak kezelni. Ennek számos formája alakult ki a világban, de többségük még nem tűnik kielégítőnek, fejlesztésre vár. A szócikk a jogintézmény lényegéről, céljáról, alapproblémáiról ad képet, valamint bemutat néhány tipikus megoldást, amelyet a különféle jogrendszerek érleltek ki. A jogintézmény tárgyalásánál különös hangsúlyt kell kapnia a joggazdaságtani aspektusoknak is, ezek elsősorban az opt-in és opt-out jogrendszerek alkalmazása kapcsán merülnek fel.
Tovább a szócikkreA magyar közjegyző olyan hatóság, amely állami felhatalmazás alapján az igazságszolgáltatás rendszerén belül közhiteles jogszolgáltató tevékenységet végez. Az Alkotmánybíróság a 944/B/1994. AB határozatban leszögezte, hogy a „közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez”. Az elv gyökerei már a kora középkorban megmutatkoztak, és a későbbi évszázadok alatt Európában fokozatosan, majd az 1800-as évekre Magyarországon is kikristályosodtak. A közjegyző a hatáskörébe utalt, jogi jelentőséggel bíró eljárásokat (amelyek minden esetben állami közfeladatot megtestesítő nemperes eljárások az azok jellegéből adódó valamennyi eljárási sajátossággal együtt) a felhatalmazója által biztosított intézményi függetlenségben, pártatlanul, kevés törvényi kivételtől eltekintve felkérés alapján és közreműködési kötelezettséggel folytatja le – jogszabályi keretek között meghatározott – díj ellenében, ugyanis a közjegyző nem utasítható, és csak a törvényeknek van alávetve, székhelyéről nem mozdítható el hozzájárulása nélkül, csupán a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás eredményeképpen. A közjegyzői nemperes eljárások célja a bírósági peres és nemperes eljárások számának csökkentése, azok lefolytatásának megkönnyítése, időtartamuk lerövidítése és ezáltal a társadalmi jogbiztonság erősítése, hiszen a közjegyzőség valamennyi eljárása a megelőző jogszolgáltatás keretébe sorolható.
Tovább a szócikkreA perelőfeltételek és a perakadályok a tételes jogban (polgári perrendtartásban) nem használt, csak a jogi szaknyelvben alkalmazott kifejezések. A perelőfeltételek eredeti hazai értelmezésben olyan körülmények (tények, illetve egyes felfogások szerint cselekmények), amelyek fennállása szükséges ahhoz, hogy a per mint a felek és az állam közötti közjogi természetű jogviszony (érvényesen) létrejöhessen, azaz a peralapításra sor kerülhessen, s a per tárgya érdemben tárgyalható legyen. Van olyan nézet is – s ezzel az utóbbi időkben többször találkozhatunk –, amely szerint a perelőfeltételek olyan tények, amelyek fennállása esetén a bíróság az ügy érdemében dönthet. Sok szerző e két fordulatot (érdemben való tárgyalás és döntés) összekapcsolja. Ehhez képest a perakadály egyrészt a perelőfeltételek hiányát jelenti, másrészt magában foglalja azokat a tényeket is, amelyek fennállása (s nem hiánya) esetén a peres jogviszony nem jöhet létre, illetve érdemi döntés nem hozható. A perakadályokat ilyen összefoglaló értelemben pergátló körülményként is emlegetik. Más megközelítésben perakadály csak a negatív módon megfogalmazott előfeltételeket takarja. A perelőfeltételként/perakadályként azonosítható tények köre nem állandó és nem egységes: mind térben (különböző államok jogában), mind időben változó, és erősen függ a perjog olyan központi fogalmainak tartalmától, mint a polgári per, a kereset vagy a keresetjog. A perelőfeltételek és a perakadályok témakörét hazánkban mindig is vita, de legalábbis az álláspontok egységességének hiánya jellemezte, mely a mai napig nem jutott nyugvópontra.
Tovább a szócikkreA sajtóhelyreigazítás a polgári jog egy különleges személyiségvédelmi eszköze. A lényege, hogy az a személy, akiről valamely médiatartalomban valótlan (megalapozatlan) tény jelenik meg, igényt tarthat a közlések valótlanságát és esetlegesen ezzel szemben a való tényeket tartalmazó helyreigazító közlemény közzétételére. Amennyiben a helyreigazításra köteles sajtószerv a kérését nem teljesíti, az érintett személy egy különleges, rendkívül gyors elbírálást lehetővé tevő polgári peres eljárásban szerezhet érvényt a követelésének. A sajtóhelyreigazítás célja a nem bizonyított valódiságú közlemények rövid időn belüli korrigálása. Ezen felül felmerülő más kérdésekre – mint például okozott-e jelentős érdeksérelmet az érintettnek a sajtóközlemény, ki a felelős a valótlan közlés megjelenéséért, mindent megtett-e az újságíró a közölt adatok helyességének ellenőrzése végett – már nem a sajtóhelyreigazítási eljárás hivatott választ adni.
Tovább a szócikkreMindenki jogosult arra, hogy a személyiségével saját maga rendelkezzen és ennek tiszteletben tartását másoktól megkövetelje. Ha mégis megsértik valakinek az emberi méltóságát vagy az azon alapuló valamely nevesített személyiségi jogát, úgy a sérelmet szenvedett fél jogosult a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkövetkezmények – egyrészt a felróhatóságtól független szankciók: így a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása, a további jogsértéstől eltiltás, elégtétel adása, a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértéssel elért vagyoni előny árengedése; másrészt a szubjektív szankciók: így a sérelemdíj és a kártérítés – érvényesítésére. A személyiségi jogvitákon alapuló polgári perek számos olyan sajátossággal bírnak, amelyek eltérnek az általános, a vagyoni igények érvényesítése iránti peres eljárások megoldásaitól. Több eljárási szabályt a személyiségi jogi perekben eltérően kell értelmezni, biztosítva ezáltal a különösen érzékeny jogviták hatékony elbírálását. Egyes kiemelt, különleges jogvédelmet megvalósító személyiségi jogi pereket – a sajtóhelyreigazítási pereket, a „képmáspereket” és a „gyűlöletbeszéd-pereket” – pedig a jogalkotó különleges perként is szabályoz, ezekben az általános perrendtől számos részben lényegesen eltérő eljárási eszközöket alkalmazva.
Tovább a szócikkre