Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A bírósági végrehajtás a jog által elismert igények kikényszerítésének végső, eshetőleges szakasza, amelynek során az állam kényszert biztosít a jogosultnak az őt megillető jogosultság tényleges realizálásához. A bírósági végrehajtás a magánjogi területen megvalósított igazságszolgáltatás omegája. A jogszolgáltatás csak akkor működhet hatékonyan, csak akkor valósítja meg célját és értelmét, ha a judiciális, illetve bizonyos extrajudiciális szervek döntései a gyakorlatban is realizálódnak, érvényesülnek. Ez a cél a magánjog területén – legalábbis a marasztalást előíró bírósági határozatok és jogszabályban meghatározott okiratok vonatkozásában – végső soron a bírósági végrehajtási eljárásban manifesztálódik.
Tovább a szócikkreA bizonyítás a polgári peres eljárás leghangsúlyosabb, mindazonáltal nem szükségszerű szakasza. Célja a peres felek által a bíróság elé vitt jogvita kérdéses ténybeli elemeinek a megállapítása. Ha ezek az úgynevezett jogi tények nem kérdésesek (a felek között ténybeli vita nincs, egyező tényállításaik pedig a bíróság számára sem kétségesek), bizonyításra nem kerül sor a perben, a bíróság a jogkérdésben való állásfoglalásával hozza meg érdemi döntését. A bizonyítás joga felöleli a bírói ténymegállapítás folyamatát, a peres felek ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a bíróság erre irányuló feladatait, a bizonyítás módszereit és eszközeit, az abban részt vevő más személyek részvételének feltételeit, jogaikat és kötelezettségeiket. A polgári perjogi bizonyításnak a kontinentális jogi hagyományokra épülő, hazai jogban tárgyiasuló szabályait alapvetően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg.
Tovább a szócikkreA határidő a polgári eljárásjog egyik legfontosabb jogintézménye. Alapvetően határozza meg a peres és nemperes eljárások időtartamát, hiszen a polgári eljárásjogra vonatkozó jogszabályok számtalan rendelkezésben írják elő, hogy a feleknek és a bíróságoknak az eljárási cselekményeket milyen határidőn belül kell elvégezniük. A jogtudomány és a joggyakorlat megkülönbözteti az anyagi és az eljárásjogi, valamint az objektív és szubjektív határidőket. Az eljárásjogi határidők pedig lehetnek törvényi vagy bírói határidők. Ugyancsak az eljárásjogi határidőkhöz kapcsolódóan – elsősorban gyakorlati szempontból – kiemelten fontos az ítélkezési szünet jogintézménye. A határidő fogalmához szorosan kötődik az igazolási kérelem jogintézménye mint a határidő elmulasztásának kimentésére szolgáló jogintézmény. Nem elemezzük külön a polgári peres eljárások és a határidő egy speciális kapcsolatát: a pertartamot. Egyrészt terjedelmi korlátok miatt, másrészt a pertartamot nem lehet kizárólag csak a határidők által determinált kérdésnek tekinteni. A pertartam meghatározottsága és alakulása sok esetben metajurisztikus tényezőktől is függ, így önmagában a határidők és azok szabályozása nem dönti el a pertartamot és annak alakulását.
Tovább a szócikkre