Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával, 2020-tól a HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelenik meg. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia alapító szakmai partnere a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete.

Jogbölcselet


A jog fogalma

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Analitikai jogbölcselet

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Analógia

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Angol jogi doktrína

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Angol történeti jogbölcselet

Szerző: SZABADFALVI József Rovat: Jogbölcselet

Roscoe Pond szerint a XIX. század a „történetiség százada”. A történelem és tradíció fontosságának hangsúlyozásával a jogtudományi gondolkodásban új perspektívák nyíltak. Az angol történeti jogbölcselet e folyamat következményeként jött létre és formálódott a XIX. század második felétől napjainkig. A XIX. század közepén Henry Maine munkássága hívta életre az angol történeti jogi iskolát, majd követőinek – főképpen Paul Vinogradoffnak – köszönhetően historical jurisprudence néven önálló jogbölcseleti irányzat megalapozására került sor a XX. század első harmadában. Az önálló jogbölcseleti irányzat rangjáért ma is küzdő historical jurisprudence az egyetemes jogtörténet, az összehasonlító jog, a jogelmélet határán, interdiszciplináris módon megteremtette a jog sajátos „kultúrtörténeti szemléletmódját”.

Tovább a szócikkre

A Tiszta Jogtan jogelmélete

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Bizonyíték és bizonyítás

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Critical Legal Studies

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Diszkréció

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Értelmezés

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Érvényesség

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Felelősség

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Fikció és vélelem

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Gazdaság és jog

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Igazság a jogban

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Igazságosság a jogban

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogalkalmazás

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogalkotás

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogbölcselet

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogbölcseleti gondolkodás Magyarországon

Szerző: SZABADFALVI József Rovat: Jogbölcselet

A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetében a XX. század közepéig, követve az európai jogfilozófia fejlődését, három nagy – természetjogi (észjogi), jogpozitivista és neokantiánus – korszakot különíthetünk el. A második világháborút követően, az 1940-es évek végén a magát marxistának nevező jogelmélet került hegemón, majd egyeduralkodó helyzetbe, és elszakítja a hazai jogbölcseleti gondolkodást a nemzetközi tudományos trendektől. Csupán az 1980-as években figyelhető meg a hivatalos kánonoktól való lassú elszakadás, majd a rendszerváltástól a fokozatos visszatérés a nemzetközi tendenciákhoz.

Tovább a szócikkre

Jogi értéktan

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre

Jogi érveléselmélet

Szerző: Rovat: Jogbölcselet

Tovább a szócikkre