Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A szerzői és szomszédos jogok terén a nemzetközi együttműködés számos formája ismert, a jelen szócikk hangsúlyos eleme a közel másfél évszázad nemzetközi szerzői jogi tárgyú normaalkotói munkájának és eredményeinek összefoglalása. Bár a nemzetközi szerzői és szomszédos jogi egyezmények vizsgálata során megkerülhetetlen a jogtörténeti megközelítés, a szócikk érzékeltetni kívánja egyúttal, hogy tárgya nem poros, avítt, hanem olyan folyamatosan változó témakör, amely jelenünket, jövőnket is meghatározza, befolyásolja. Változnak a normaszövegek (például felülvizsgálat által), változik a nemzetközi egyezményekben részes államok száma, a szabályozás igénye és szükségessége, de legfőképpen változnak a szerződéskötést motiváló gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok. Ennek során hangsúlyos szerepet kap a nemzetközi szerzői jogi szakpolitika, ezen belül az egyetemes együttműködést célzó nemzetközi normaalkotó tevékenység nemzetközi intézményi keretek között zajló folyamata. A szócikk részét képezik továbbá a regionális folyamatok, így az Európai Unió szerzői jogi acquis-t vagy a szabadkereskedelmi megállapodásoknak a szellemi tulajdont, ezen belül esetlegesen a szerzői jogot érintő részeinek nemzetközi jogi kapcsolódása, valamint az Európai Unión belül a tagállamok és az unió hatásköreinek elhatárolása (és azok kölcsönhatása) a mindkét felet kötő nemzetközi megállapodások megkötésével kapcsolatosan.
Tovább a szócikkreA sajtókiadókat megillető jog a legfiatalabb a szomszédos jogok körében. Célja, hogy az egyre inkább csökkenő mértékű, klasszikus és analóg sajtókiadói bevételeket egy új kizárólagos jog útján pótolja, ezzel biztosítva a minőségi sajtótermékek fenntarthatóságát és a médiapluralizmust. A jogintézmény gyökerei Németországig és Spanyolországig nyúlnak vissza, ugyanakkor jelenlegi formáját az Európai Unió jogalkotása útján nyerte el. A 2021. június 1. óta hatályos hazai szabályozás körében a sajtótermék kiadója az online felhasználás körében, a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés körében élvez kizárólagos jogokat. A hazai jogosultak az új szomszédos jogot közös jogkezelés körében tervezik érvényesíteni.
Tovább a szócikkreA szerzői jog alapvető célja egyfelől, hogy elismerje az alkotók munkáját és ösztönözze az alkotómunkát. Másfelől fontos célja az is, hogy a közönség számára a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa az alkotásokhoz, a tudáshoz, az információkhoz. Az e célok, fő érdekek közötti egyensúlykeresés határozza meg a szerzői jog történetét és mai szabályozását is. Ebben az egyensúlykeresésben rendkívül fontos szerepe van a szerzők számára biztosított vagyoni és személyhez fűződő jogoknak és e jogok dinamikájának. A kétféle jog fejlődése és dominanciája a szerzői jog története során mindig eltért egymástól, és ez ma is így van. Ugyanakkor fontos, hogy a személyhez fűződő és a vagyoni jogok egymás nélkül nem, csak egymásra tekintettel tudnak érvényesülni, még ha ez a gyakorlatban nem is mindig tűnik ki. Bár a kétféle jogosultság természete, tartalma és szerepe eltérő, egymással mégis nagyon szoros kapcsolatban állnak, hiszen mindkét jogosultsági kör legfőbb célja, hogy a szerzőnek megfelelő és méltányos védelmet biztosítson, csak éppen más-más vonatkozásban.
Tovább a szócikkreA szerzői vagyoni jog lényegi eleme, hogy a szerző – azon túl, hogy maga kizárólagosan jogosult a műve egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására – jogosult minden egyes felhasználás engedélyezésére is. Ennek az engedélyezésnek az eszköze a felhasználási szerződés. A felhasználási szerződéssel a szerző engedélyt ad a műve felhasználására, amelynek ellenpontjaként a szerződés felhasználási jogot hoz létre a felhasználó oldalán, amiért ellenszolgáltatásként a felhasználó főszabály szerint jogdíjat köteles fizetni. Jelen szócikk nem csupán a törvényi szabályokat ismerteti, hanem gyakorlati útmutatóul szolgál a magyar szerzői jog szabályai szerinti felhasználási szerződések megírásához és értelmezéséhez egyaránt. A szócikk először meghatározza a felhasználási szerződés fogalmát, majd sorra veszi a szerződés lényeges elemeit (a szerződésben részt vevő felek, a szerződés közvetett és közvetlen tárgya, a szerzői jog). A felhasználási szerződést alapvetően a szerződési szabadság polgári jogi alapelve szerint lehet megkötni, azonban a szerzői jogi törvény tartalmaz eltérést nem engedő és az értelmezést segítő rendelkezéseket is, ami kiemeli ezt a szerződéstípust a polgári jog egyéb szerződései közül. A szócikk részletesen bemutatja a törvényi diszpozitív és kógens szabályokat. Kitér az uniós szerzői jogi reform nyomán 2021-ben bevezetett újabb rendelkezésekre és a felhasználási szerződések egyes típusaira is (kiadói szerződés, tartalommegosztó szolgáltatók által kötendő felhasználási szerződés, szoftverlicencia). A szócikk zárásként utal arra, mennyiben alkalmazhatók a felhasználási szerződés szabályai más szerződéseknél.
Tovább a szócikkreA szerzői kizárólagos jog egyik legfontosabb korlátja a kivételek és korlátozások csoportja. A kivételek és korlátozások az engedélyezési jognak jellemzően valamely általános társadalmi érdek teljesülése céljából történő szűkítései. Feltételeik teljesülése esetén a felhasználó mentesül az engedélyszerzési kötelezettség alól és kivétel esetében a jogdíjfizetéstől is. A szócikk a kivételek és korlátozások nemzetközi, uniós és magyar szabályozását tekinti át.
Tovább a szócikkreA szerzői jog a szerzőt megillető személyhez fűződő és vagyoni jogokat foglalja magában. Vagyoni jogok alatt értjük azokat a szerzőt illető kizárólagos jogokat, amelyek a mű felhasználásának engedélyezését jelentik. A vagyoni jogok gyakorlása főszabály szerint a szerző kizárólagos joga, így a szerzői jog szabályai szerint a szerzői jogi jogosultnak a mű minden egyes felhasználását engedélyeznie kell. A vagyoni jogok kizárólagossága tehát azt jelenti, hogy a szerző(i jogi jogosult) ellenőrzése alatt tarthassa a mű felhasználását. A mű felhasználásáért cserébe a szerzőt (halála után örökösét) díjazás illeti meg. A vagyoni jogok mindaddig a szerzőnél – és a szerző halála után leggyakrabban az örökösénél – maradnak, amíg a mű védelmi ideje fennáll. A szerzői jogi törvényünk példálózó jelleggel sorolja fel a leggyakoribb felhasználási formákat és ezáltal a szerzőt megillető vagyoni jogokat. A vagyoni jogok közé soroljuk a többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás, kiállítás, merchandising és a sajátos cím felhasználásának engedélyezését.
Tovább a szócikkreA szerzői jog ugyan alapvetően kizárólagos jellegű jogot biztosít az alkotónak, azonban szerepe és célja sem indokolja, hogy a jogosulton kívüli hozzáférést és a szerzői jogi értelemben vett felhasználást teljesen kizárja. A szerzői jogi szabályozás egésze megfelelő egyensúly biztosítására törekszik az alkotó, a műélvező közönség és a felhasználók (azaz a művet érzékelhetővé tevők) széles tábora között. Ennek az egyensúlynak az egyik fontos eleme a védelem időbeli korlátozása, amely azt jelenti, hogy a szerzői jogi védelem nem tart örökké, a mű egy bizonyos idő eltelte után mindenképpen a közkincs körébe kerül. A szerzői jogi védelem tehát – egyéb korlátok és kivételek mellett – időben is korlátozott, amely idő leteltét követően ugyan fennmaradnak bizonyos (így a névfeltüntetéshez való jog továbbélésében) védendő vonatkozások, de az alkotónak és jogutódainak biztosított vagyoni és – egy alapvető kivételtől, a névjog továbbélésétől eltekintve – a személyhez fűződő jogok elenyésznek.
Tovább a szócikkre