Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.

Szerzői jog és iparjogvédelem


A biológiai találmányok jogi védelme

Szerző: KESERŰ Barna Arnold Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

A biológia ipari célú hasznosításával született meg az 1970-es években a biotechnológia, amely új távlatokat nyitott az orvostudomány számára. A biotechnológiai tárgyú találmányok kezdetben nehezen voltak beilleszthetők a szabadalmi jogokba, ugyanis újszerűségük okán nem volt egyértelmű, hogy az élő anyagok minősíthetők-e találmányként. A mikroorganizmusok szabadalmi célú letétbe helyezéséről szóló 1977. évi Budapesti Szerződés, az USA bírói esetjoga az 1980-as években, majd az Európai Unióban 1998-ban elfogadott Bioirányelv kövezték ki az utat ahhoz, hogy mára a biotechnológiai találmányok teljeskörű szabadalmi jogi védelmet élvezhessenek, ezzel is ösztönözve a K+F tevékenységet. A magyar szabadalmi törvény több helyen speciális anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz a biotechnológiával kapcsolatos szabadalmi bejelentésekre.

Tovább a szócikkre

Adatbázis

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A földrajzi árujelzők közösségi oltalma

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A szellemi tulajdoni jogsértés jogkövetkezményei

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

A szellemi tulajdonjog és más jogterületek kapcsolata

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Doménnév

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Előadóművészi teljesítmény

Szerző: BÉKÉS Gergely Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Az előadóművészi teljesítmény – az előadás – jogi védelmet élvez, amely jogi természetét tekintve a szerzői jogokkal szomszédos. Előadóművész a színész, az énekes, a zenész, a táncos és más, irodalmi vagy művészeti alkotást, illetve népművészeti alkotást előadó természetes személy. Az előadóművészi jogok – a szerzői jogokkal azonos módon – abszolút szerkezetűek, negatív tartalmúak, ugyanakkor időben korlátosak. Az előadóművészi jogok két nagy csoportra oszthatók, a személyhez fűződő jogokra és a vagyoni jogokra. Az előadóművészi személyhez fűződő jogok annak felügyeletét teszik lehetővé, hogy az előadás miként jelenjen meg a közönség előtt. A vagyoni jogok körébe tartozó kizárólagos jogok és díjigények biztosításának célja, hogy az előadói tevékenység gazdasági értelemben is megtérüljön, ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy az alkotások széles körben megismerhetők legyenek a közönség számára.

Tovább a szócikkre

Európai szabadalmi oltalom

Szerző: JÓKÚTI András Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Az európai szabadalmi oltalom az európai regionális iparjogvédelmi együttműködés jegyében létrejött Európai Szabadalmi Egyezmény alapján szerezhető olyan szabadalmi oltalom, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal központosított eljárásban ad meg, de az egyes célzott országokban – az előírt fordítások benyújtásával végzett hatályosításukat követően – a nemzeti szabadalmakkal azonos hatályú szabadalmak „kötegeként” él tovább (bundle patent). Az európai szabadalmakra ennek megfelelően a megadást és hatályosítást követő időszakban mind az oltalom tartalma, terjedelme és korlátai, mind pedig a jogérvényesítés kapcsán – az Európai Szabadalmi Egyezmény korlátozott számú anyagi jogi rendelkezése mellett – a nemzeti szabadalmakra vonatkozó belső jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. A gyakorlatban az európai szabadalmi oltalom érvényességének megkérdőjelezése miatt indított megsemmisítési eljárások fórumrendszere is megegyezik a nemzeti szabadalmak kapcsán ugyanilyen hatáskörrel rendelkező intézményekével. Az európai szabadalmak megadását követően, azokkal összefüggésben az Európai Szabadalmi Hivatal előtt csak felszólalási eljárásokat lehet indítani (a megadástól számított kilenc hónap elteltéig), a szabadalmas pedig (időkorlát nélkül) kezdeményezheti az európai szabadalom központi korlátozását vagy megvonását.

Tovább a szócikkre

Felhasználási szerződés az iparjogvédelem területén

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Film

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Földrajzi árujelzők

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Hangfelvétel

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Jellegbitorlás

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Jogkimerülés a szerzői jogban és az iparjogvédelemben

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Kereskedelmi név

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közös jogkezelés

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közösségi (európai) védjegy

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közösségi formatervezési minta

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Közösségi növényfajta-oltalom

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre

Nemzeti szabadalom

Szerző: Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem

Tovább a szócikkre