Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
A Kr. e. II. században került sor a római jog és a görög filozófia találkozására. A római arisztokrácia eleinte elutasító módon viseltetett az idegennek tűnő eszmerendszer iránt. A filozófia elfogadottsága azonban fokozatosan nőtt. A Kr. e. II. századtól kezdődően kimutatható, hogy a római jog és a görög filozófia kölcsönösen hatást gyakoroltak egymásra. A Digesta fragmentumai alapján kimutatható, hogy a döntés meghozatala során több jogász is többek között filozófiai tételekhez folyamodott. Felismerhető a sztoikus és a peripatetikus módszer befolyása, illetve a dialektikai módszertan alkalmazása. A modern szerzők felvetették a kérdést, hogy vajon az ókori jogászok milyen mértékben hagyatkoztak döntésük megfogalmazása során az intuícióra, a közvetlen megismerésre. A kérdéskört a „jogtalálás” címszóval fémjelezték. Az intuíció jellentőségének megítélése azzal áll kapcsolatban, hogy az egyes szerzők mennyire fogadják el olyan objektív tényezők létezését, amelyek a változó társadalmi és gazdasági körülményektől függetlenül állandók. Az ókori források értelmezése során a modern szerzők filozófiai meggyőződése két irányban érvényesülhet. A modern szemlélő filozófiai beállítottsága meghatározza, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálja az ókori szövegeket. A filozófiai alapállás szerepet játszhat akkor is, amikor egy modern szerző az ókori tételeket aktuális kihívások tárgyalására alkalmazza.
Tovább a szócikkre