Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg.

Kriminológia


Áldozattá válás

Szerző: BARABÁS Andrea Tünde Rovat: Kriminológia

Az áldozattá válás kriminológiai megközelítésben a bűncselekmények, illetve kisebb jogtalanságok következtében az azt elszenvedő természetes vagy jogi személy állapotában lezajló fizikai, lelki, anyagi változások összessége. Az áldozattá válás következtében sérülhet az érintett szűkebb és tágabb környezete is. Az áldozattá válás kérdéskörét, annak okait és körülményeit, az áldozatok segítésének, valamint kompenzációjának módjait, a sértettek védelmének és a sértetté válás megelőzésének lehetőségeit a viktimológia tudománya vizsgálja a bűnügyi tudományok, illetve egyes társadalomtudományok tapasztalatain alapuló, a bűncselekmények áldozataival foglalkozó ismeretrendszerének szintetizálásával és fejlesztésével. Az alábbi szócikk az áldozattá válással kapcsolatos főbb elméleteket, az áldozattá válás lehetséges szintjeit, a jelenség mérésére szolgáló vizsgálati módszereket, valamint az áldozattá válás hazai alakulását mutatja be.

Tovább a szócikkre

Áldozatvédelem

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Börtönártalmak

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Börtönnépesség

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűncselekménytípusok

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnelkövetési elméletek

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnelkövetői típusok

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnismétlők

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnmegelőzés

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnözés és gazdaság

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnözésföldrajz

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Bűnözési statisztika

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Büntetési célok

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Családon belüli erőszak

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Deviancia és bűnözés

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre

Diszkrimináció

Szerző: PAP András László Rovat: Kriminológia

Kriminológiai szempontból a diszkrimináció fogalma több tekintetben lehet releváns. Elsősorban a büntető igazságszolgáltatási rendszerben megjelenő hátrányos megkülönböztetésre kell gondolnunk. Ez a rendszer felül- és alulműködését egyaránt jelentheti, például az egyes etnikai csoportokat érintő (az igazoltatási eljárások vagy razziák során alkalmazott) profilalkotás és a gyűlölet-bűncselekmények szisztematikus alulminősítése esetében. A diszkrimináció emellett szubtilis formát is ölthet, például amikor a nyomozó hatóság tagjai vagy bírók a marginalizált helyzetű felekkel, vádlottakkal vagy tanúkkal udvariatlanabbul, lekezelőbben beszélnek. Fontos kitérni a kirekesztés még tágabb, intézményesült formájára is, amely a jogalkotás formájában is jelentkezhet, például a lakosság egyes, többnyire etnikai alapon meghatározható csoportjait kiemelten sújtó olyan büntetőpolitikai döntésekben, mint a „három csapás” szabály, a drogtörvények kodifikációs gyakorlata, vagy a kirekesztést fenntartó, a fogvatartottakat érintő gyermektartásra vonatkozó szabályok. A diszkriminációnak emellett létezik egy még bővebb strukturális dimenziója is, amely túlmutat egyes intézmények működésén, és a szegregáció, marginalizáció perpetuálásával végső soron a bűnözéssel is korrelációt mutat. Az általános értelmezési tartomány és a fogalmi keretek meghatározását követően a szócikk bemutat néhány példát a büntető igazságszolgáltatási rendszerben megjelenő hátrányos megkülönböztetésre és az azzal szembeni fellépés lehetőségeire.

Tovább a szócikkre

Elrettentési elméletek

Szerző: Rovat: Kriminológia

Tovább a szócikkre