Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította, kiadása több hazai jogtudományi kar együttműködésében valósul meg.

Jogtörténet


Adásvétel

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Államfő

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Államkapcsolatok

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

A mezopotámiai jog

Szerző: Jany János Rovat: Jogtörténet

A mezopotámiai jog története a sumer időkben, a városállamok korában kezdődött, amikor megjelentek az első állami intézmények, a szervezett társadalom, az írásbeliség és ezzel együtt a jogélet is. A sumer jog olyan egyedi gondolkodási elemeket vonultat fel, melyeket a későbbi mezopotámiai kultúrák nem folytattak (például monogámia, a talioelv hiánya), jóllehet a kulturális folytonosság sok területen észlelhető. A babiloni jogélet Hammurapi törvényein keresztül ismerhető meg. Az asszír joghagyomány ugyan a babilonival közös tőről származik, sajátos, sokszor kegyetlen megoldásait mégis jól mutatja a középasszír joggyűjtemény. Különös jelentősége van az igazságosság mezopotámiai fogalmának, a határt jelző szent köveknek és mindenekelőtt azoknak a közös kulturális, vallási és jogi tartalmaknak, melyek időtől és népektől függetlenül összekötik a térség joghagyományát. A hettita joghagyomány része ugyan az ékírásos jognak, de háttere, története és gondolkodásmódja miatt mégis sajátos tulajdonságokkal rendelkezik.

Tovább a szócikkre

A per alanyai

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Az ókori zsidó jog

Szerző: Jany János Rovat: Jogtörténet

Az ókori zsidó joghoz két aspektusból közelíthetünk: történeti és jogelméleti oldalról. A történelmi megközelítés a kezdetektől kíséri végig a zsidó jogot a Talmúd összeállításának koráig, mely ugyan későbbi, mint az Európában szokásos ókorfelfogás (476), ám ennek az évszámnak a zsidó jog szempontjából nincs jelentősége, a Talmúd ellenben mérföldkő. A törzsi hagyományok sajátosságai, a lassan kialakuló központosítás vallási és jogi hatásai (Jeruzsálem), a babiloni fogság következményei, a szaddúceusok és a farizeusok közti különbségek és azok a folyamatok, melyek a Misna és a Talmúd összeállításához vezettek a késő ókorban – meghatározók. A zsidó jog önképének központi eleme a jog kinyilatkoztatott jellege és a jogtudomány minden mást elhomályosító jelentősége. E körben ki kell emelni a jog rabbinikus felfogású teológiájáról, az alkalmazott értelmezési módszerekről, a halakha és az aggada összefüggéseiről, valamint a rabbinikus jogtudomány értekezési és vitakultúrájáról vallottakat.

Tovább a szócikkre

Bérlet

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Birtok és tulajdon

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Bizonyítás

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Cselekvőképesség

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Diktatúra

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Emberölés

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Fegyveres közhatalom

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre

Forradalom és jog

Szerző: Rovat: Jogtörténet

Tovább a szócikkre