Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.
Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Az Enciklopédia kiadója 2017 és 2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. 2020-tól az ORAC Kiadó (akkori nevén HVG-ORAC Kiadó) gondozásában, 2021-től az ORAC Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az Enciklopédia elérhető az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázis szolgáltatásával is.
Az információs társadalom fejlődése jelentős hatást gyakorolt a büntetőjogra, mivel a technológiai eszközök a bűnelkövetés szinte minden mozzanatában megjelennek. A bűnözési mintázatok folyamatosan változnak az információs rendszerek és az azokon keresztül elérhető szolgáltatások fejlődésével, az állandóan változó magatartások és technológiák miatt pedig a büntetőjog folyamatosan jogpolitikai kihívásokkal néz szembe a digitális korban. A szócikk bemutatja az informatikai bűncselekmények fejlődéstörténetét, fogalmi kereteit, valamint osztályozásukat: megkülönböztetve a tisztán informatikai bűncselekményeket és az információs rendszert mint eszközt magukban foglaló, tágabb értelemben vett informatikai bűncselekményeket.
Tovább a szócikkreAz automatizálás célja a jogászi munkák esetén is az, hogy növelje a feladatot ellátó szakemberek munkájának hatékonyságot, csökkentse a rutinszerű feladatokra fordított időt. A közelmúltban tömegek számára elérhetővé vált új technológiai képességek miatt időszerűvé vált annak a felülvizsgálata, hogy a változások mennyiben érintik strukturálisan a jogi hivatás végzőit. Az automatizálási eszközök fókusza irányulhat az egyes jogi folyamatok eredményeire vagy magukra a jogi folyamatokra, alkalmazásuk pedig nagyban függ a szervezeti mérettől és a jogi munka típusától. A sokoldalú, mesterséges neurális hálókra épülő új automatizálási eszközök révén jóval szélesebb körben vált gyakorlati lehetőséggé a jogászi tudás rögzítése és a jogi folyamatok egyes lépéseinek átláthatóbbá tétele. Ugyanezen újfajta eszközök azonban azt is kiemelik, hogy az automatizálásnak vannak technológiai, gazdasági és stratégiai korlátai is. Nem minden jogi feladat automatizálható, egyes esetekben pedig, ha a feladat valamilyen formában technikailag megoldható volna is, a társadalmi elvárások vagy az alapjogok védelme miatt ezt nem szabad megvalósítani. Tehát miközben az automatizációs eszközök a jogászi munka támogatásának egészen új szintjét teszik elérhetővé, a jelenleginél tudatosabban fel kell vállalni azt, hogy bizonyos területeken az emberi szakértelem és az ember bevonása akkor sem mellőzhető, ha ez számottevően rontja a támogatott folyamat sebességét vagy költséghatékonyságát.
Tovább a szócikkre