[1] A hagyományos tudás, a folklór, valamint a genetikai erőforrások szellemi tulajdonvédelmi összefüggései kapcsolódnak az eredetmegjelölések nemzetközi, uniós és hazai oltalmához.^[1] A Biológiai Sokféleség Egyezmény^[2] alapján a 2000-es évektől kezdődően a fejlődő országok egyre aktívabbak lettek a hagyományos és őshonos közösségek érdekeinek érvényesítésében. A Nagojai jegyzőkönyv^[3] előkészítésének tárgyalásai során kialakult olyan álláspont, amely a hagyományos tudást nemzetközi eredetvédelmi oltalomban részesítette volna. Az egyes fejlődő országok azonban különböző oltalmi formákat választottak a hagyományos tudás védelmére^[4].

[2] Az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések (a továbbiakban együtt: földrajzi árujelzők) uniós és nemzetközi szabályozásának alakulása szempontjából meghatározó

• az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény,
• a TRIPS Megállapodás, amely a földrajzi jelzések területén is előírja azokat a minimum követelményeket, amelyeket a tagállamoknak a saját nemzeti jogalkotásuk során érvényesíteniük kell,
• az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmára és lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás és a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről szóló Genfi Szövege,
• az Európai Gazdasági Közösség 1992. évi agrárpolitikai indíttatású, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek egységes közösségi oltalmára vonatkozó szabályozás, majd az egységes uniós oltalom kiterjesztése 2008-ban a borászati termékekre és a szeszes italokra, 2014-ben az ízesített borokra és 2025-ben a kézműves és ipari termékekre.

[3] Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény^[5] 1. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy az ipari tulajdon oltalmának tárgyai közé tartozik az eredetmegjelölés, továbbá a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés, valamint a védekezés a tisztességtelen verseny ellen. Lontai Endre a Párizsi Uniós egyezményt az iparjogvédelem Magna Chartájának nevezte.^[6]

[4] Az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény 1. C. Mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPS Megállapodás) 22. cikkének 1. bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy „megfelelő jogi eszközökkel megakadályozzák az áruk földrajzi eredetével kapcsolatos megtévesztést”. A TRIPS Megállapodás a földrajzi árujelzők oltalmát valamennyi termék esetében lehetővé teszi, amelynek meghatározott minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg. Ezen túlmenően a TRIPS Megállapodás nem szabályozza az oltalom megszerzésére vonatkozó eljárást, nem írja elő a termékleírás készítésének és az ellenőrzési rendszer működtetésének kötelezettségét.

[5] A TRIPS Megállapodás 23. cikke a borok földrajzi megjelölései oltalmának elősegítése érdekében egy multilaterális rendszer létrehozását irányozta elő. A Megállapodás a tárgyalásokat a TRIPS Tanács feladatává tette. A TRIPS Megállapodás alapján ez a rendszer nem jött létre.

[6] Magyarország 1967 óta részese az 1982. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmára és lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak^[7] (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás). A Lisszaboni Megállapodásnak jelenleg hetvenhárom államot átfogó negyvennégy Szerződő Fele van.

[7] A Lisszaboni Megállapodás 1. cikke értelmében „a Megállapodás hatálya alá tartozó országok az ipari tulajdon oltalmára létesült Unió keretén belül Külön Uniót alkotnak, és kötelezik magukat, hogy a Megállapodás rendelkezései szerint területükön oltalomban részesítik a Külön Unió többi országának termékeire vonatkozó eredetmegjelöléseket, ha azokat a származási ország e minőségükben elismeri és oltalomban részesíti, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezményben megnevezett Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodája lajstromozta”.

[8] A Lisszaboni Megállapodás szerint az eredetmegjelölés fogalma: Valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, amelyet az onnan származó termék megjelölésére használnak, amelynek minőségét vagy jellegét kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezet határozza meg, a természeti és az emberi tényezőket is beleértve.

[9] A Lisszaboni Megállapodás alapján nemzetközi oltalom alatt álló magyar eredetmegjelölések

• agrártermékek: négy élelmiszer (Kalocsai paprika, Szegedi paprika, Csabai kolbász, Gyulai kolbász), tizenhárom bor (Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balatonmellék, Debrő, Eger, Pécs-Mecsek, Somló, Sopron, Szekszárd, Verpelét, Villány-Siklós, Tokaj) és két pálinka eredetmegjelölés (Kecskemét, Szatmár)^[8], továbbá
• kézműves és ipari termékek: Herend (porcelán), Halas (csipke), Hövej (kézzel előállított csipke, hímzés), Bonyhád (zománcozott edények), Budafok (zománcozott edények), Gérce (alginit), Szentgotthárd (kasza).

[10] A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a továbbiakban: WIPO) a Lisszaboni Megállapodás Közgyűlése által létrehozott Munkacsoport 2009 márciusa és 2015 májusa között tárgyalta a Lisszaboni rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások célja volt a Lisszaboni Megállapodás vonzóbbá tétele, a finanszírozás kérdésének megtárgyalása, a földrajzi jelzések védelmének szabályozása, továbbá a kormányközi szervezetek, így az Európai Unió csatlakozásának a lehetővé tétele.

[11] A Diplomáciai Értekezlet 2015. május 20-án fogadta el a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Genfi Szövegét (a továbbiakban: genfi szöveg). A genfi szöveg 2020. február 26-án lépett hatályba^[9]. A genfi szövegnek huszonkilenc Szerződő Fele van.

[12] Az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozat jóváhagyta az Európai Unió csatlakozását. Az Európai Bizottság 2019. november 26-án helyezte letétbe a csatlakozási okiratot.

[13] A földrajzi árujelzők nemzetközi oltalma érinti az Európai Unió közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kizárólagos hatáskörét és a TRIPS Megállapodás szerinti uniós kötelezettségek teljesítését. Ezért a genfi szöveggel létrehozott Külön Unióban az EU Bizottsága képviseli az EU- tagállamokat.

[14] A Lisszaboni Megállapodáshoz hasonlóan a genfi szöveg alapján is lehetőség van az agrártermékeken kívül kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek nemzetközi oltalom iránti bejelentésére. A genfi szöveg az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések uniós oltalmára vonatkozó szabályokkal összhangban lehetővé teszi

• az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzések oltalmát,
• egy termék megjelölésének oltalmát földrajzi név nélkül is,
• a közös bejelentést a határokon átnyúló területek esetében.

[15] A genfi szöveg szerint az eredetmegjelölés fogalma: a származás szerinti Szerződő Fél területén oltalomban részesülő, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó elnevezés, vagy egy ilyen területre vonatkozóként ismert más elnevezés, amely a terméket az adott földrajzi területről származóként jelöli meg, ha a termék minősége vagy tulajdonságai kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezetnek tulajdoníthatóak, a természetes és emberi tényezőket is beleértve és amelynek a termék hírnevét köszönheti^[10].

[16] A genfi szöveg szerint a földrajzi jelzés fogalma: a származás szerinti Szerződő Fél területén oltalomban részesülő, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó jelzés, vagy egy ilyen területre vonatkozóként ismert más jelzés, amelyet az adott földrajzi területről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében a földrajzi származásnak tulajdonítható^[11].

[17] A genfi szöveg értelmében határokon átnyúló terület az egymással szomszédos Szerződő Felek területén található vagy azokat magában foglaló földrajzi terület.

[18] A nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a bejelentés a Nemzetközi Irodához megérkezik, illetve hiányos bejelentés esetén az a nap, amelyen az utolsó hiánypótlás beérkezik a Nemzetközi Irodához^[12].

[19] Az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépésről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: (EU) 2019/1753 rendelet) szabályozza

• az uniós oltalomban részesülő földrajzi árujelzők genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását,
• a Lisszaboni Megállapodás alapján a nemzetközi lajstromba bejegyzett, de uniós oltalomban nem részesülő földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmát, továbbá
• a harmadik országokból származó földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmát.

[20] Az (EU) 2019/1753 rendelet átmeneti szabályokat határoz meg a tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre, valamint az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására. A tagállamoknak 2022. november 14-ig kellett értesíteni a Bizottságot, hogy a nemzetközi lajstromban lévő eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti lajstromozását vagy a nemzetközi lajstromból való törlését kérik.

[21] A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés benyújtásának feltétele, hogy az EU tagállamok esetében az adott eredetmegjelölés, földrajzi jelzés először uniós oltalomban részesüljön. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: védjegytörvény) alapján a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést

• az agrártermékek esetében az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez,
• kézműves és ipari termékek esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: SZTNH)

 a WIPO hivatalos nyelvén – angolul, franciául vagy spanyolul – kell benyújtani. A beérkezéstől számított három hónapon belül kell határozni arról, hogy a bejelentés megfelel-e a vonatkozó szabályoknak.

[22] Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint az SZTNH jár el. A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrártermékek esetében a Bizottság, a kézműves és ipari termékek esetében az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) részére kell megküldeni. A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Bizottság, illetve az EUIPO nyújtja be a WIPO Nemzetközi Irodájához.

[23] A genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstrom Magyarország vonatkozásában tartalmazza

• a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromban lévő agrártermékeket^[13], valamint
• a Lisszaboni Megállapodás alapján nem lajstromozott, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők közül az „Alföldi kamillavirágzat” eredetmegjelölést (AO 1237), a „Szentesi paprika” (GI 1232), a „Pálinka” (GI1243) és a „Törkölypálinka” (GI 1244) földrajzi jelzést.

 [24] A földrajzi árujelzők hazai szabályozása alakulásának meghatározó korszakai és mérföldkövei:

• 1993: Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjáig érvényben volt a Brüsszelben 1993. november 29-én aláírt, az 1994. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között a bor megnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapodás.
• 1997. július 1-jén hatályba lépett a védjegytörvény.  A  védjegytörvény  szabályozta a sui generis földrajzi árujelző oltalmat. A védjegytörvény az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés együttes fogalmaként használja a földrajzi árujelző fogalmat. A védjegytörvény az agrártermékekre vonatkozó földrajzi árujelzők esetében az akkori közösségi szabályozás mintájára előírta a termékleírás készítését. A védjegytörvény a törvény erejénél fogva oltalomban részesítette azt a huszonnyolc agrártermék, kézműves és ipari termék eredetmegjelölést, amelyet a védjegytörvény hatálybalépését megelőzően bejegyeztek a Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba.
• 1997–2004: A földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmet a termékleírással együtt a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz^[14] (a továbbiakban: MSZH) kellett benyújtani. Az MSZH az agrártermékek esetében a termékleírást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz^[15] (a továbbiakban: FVM) továbbította. A termékleírás elfogadhatóságáról az FVM a Magyar Eredetvédelmi Tanács állásfoglalása alapján döntött. Ezt követően az MSZH lajstromozta vagy elutasította a bejelentést.
• 2004. október: Magyarország EU-csatlakozásakor csak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében létezett a földrajzi árujelzők egységes uniós oltalma. A nemzeti oltalom alatt álló mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós oltalma iránti bejelentést a termékleírással együtt 2004. október 10. napjáig kellett a Bizottsághoz benyújtani. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek nemzeti oltalma megszűnt, mivel e termékkörben a közös agrárpolitika szabályozásához kapcsolódó uniós szabályozás kizárta a nemzeti oltalmat.
• 2004–2008: A védett eredetű borok szabályozása: a védjegytörvény előírásain kívül a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény is szabályozta a borászati termékek eredetvédelmét, gyakorlatilag „megkettőzve” az oltalmat^[16], mivel törvényi szinten bevezette a magyar borjogba a „védett eredetű bor” fogalmát, és meghatározta a „tájborok”, vagyis a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok előállításának feltételeit.
• 2004–2009: A védjegytörvény 2003. évi módosítása az Európai Unióhoz való csatlakozástól kezdődően 2009. augusztus 1-jéig indokolatlanul két önálló közigazgatási eljárásra bontotta az uniós oltalom iránti kérelem elbírálásának nemzeti szakaszát. Az uniós oltalom iránti kérelmet az MSZH és az FVM két önálló közigazgatási eljárásban bírálta el: Először az FVM bírálta el az uniós szabályozás szerint az oltalom iránti kérelem részét képező termékleírást. Az FVM a termékleírásról szakhatósági állásfoglalást adott ki. Ezt követően a termelői csoportosulásnak az uniós oltalom iránti kérelmét az FVM szakhatósági állásfoglalásával együtt az MSZH-hoz kellett benyújtania, és az MSZH döntött a kérelem nemzeti jóváhagyásáról.
• 2009. augusztus 1-jétől, a borászati termékek földrajzi árujelzői egységes uniós oltalmának hatálybalépésétől kezdődően a védjegytörvény 2009. évi módosítása megszüntette az uniós oltalom iránti bejelentések elbírálása nemzeti szakaszának két külön közigazgatási eljárásra való tagolását, és egyszerűsítette a bejelentések nemzeti elbírálását.
• 2021: a védjegytörvény módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, hogy a szeszes italok esetében az uniós oltalmat csak nemzeti oltalom alapján lehetett kérelmezni. Korábban a kérelmezőnek először az SZTNH-ba nemzeti oltalom iránti kérelmet kellett benyújtania. Az uniós oltalmat a nemzeti oltalom iránti bejelentéssel egyidejűleg, illetve a nemzeti lajstromozást követően is lehetett kérelmezni^[17].
• 2021: a védjegytörvény a 2021. évi XXXVI. törvény alapján kiegészült az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályokat meghatározó XVII/B. fejezettel.
• 2023. május 1-jén lépett hatályba az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: eredetvédelmi törvény), és hatályon kívül helyezte a védjegytörvénynek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászati termékek, az ízesített borászati termékek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára vonatkozó rendelkezéseket szabályozó XVII/A. fejezetét. Az agrártermékek földrajzi árujelzői uniós oltalma iránti eljárásban a tagállami feladatok ellátása az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium hatáskörébe került.
• 2025. december: a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény kiegészítette a védjegytörvényt a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései uniós oltalmára vonatkozó XVII/C. fejezettel.

[25] Az eredetvédelmi törvény hatálybalépése jelentős mérföldkő a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok (a továbbiakban együtt: agrártermékek) földrajzi árujelzői uniós oltalmára vonatkozó hazai szabályozásában.

[26] Az eredetvédelmi törvény meghatározza

• az agrártermékek földrajzi árujelzői, a borászati termékek hagyományos kifejezései^[18] uniós oltalma iránti bejelentés, valamint a hagyományos különleges termék elnevezések uniós bejegyzése iránti bejelentés elbírálásának tagállami eljárására vonatkozó szabályokat,
• az átmeneti nemzeti oltalom szabályait,
• a termékleírás módosításával kapcsolatos szabályokat,
• a törlés iránti tagállami eljárás szabályait,
• az Európai Bizottság által lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó szabályokat,
• a bitorlásra vonatkozó szabályokat,
• a nyilvántartásba vétel és az ellenőrzés szabályait, a jogkövetkezményeket.
• a nyilvántartott gazdasági szereplők adatszolgáltatási kötelezettségét.

[27] Az eredetvédelmi törvény alapján az agrár és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a földrajzi árujelzőt, illetve a hagyományos különleges terméket kezelő szervezetet (a továbbiakban együtt: kezelő szervezet) ismerhet el. Elismerés hiányában borászati termékek esetében a kezelő szervezet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet^[19]. A kezelő szervezet a jogszabályban meghatározott feladatokat látja el a kérelem elbírálásnak tagállami szakaszában és az oltalom alatt álló földrajzi árujelző védelmével kapcsolatban.

[28] A kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot hozhat létre az adott terméket előállítók hozzájárulásaiból. A védelmi alap az OEM/OFJ^[20] termékekhez kapcsolódó marketingtevékenység megvalósítása során felmerülő költségek, az OEM/OFJ termékek genfi szöveg szerinti nemzetközi oltalma vagy harmadik országokban való oltalom iránti bejelentés díjának, valamint a bitorlás esetén indított eljárások költségeinek fedezését szolgálja.

[29] Az eredetvédelmi törvény előírja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelző, hagyományos kifejezés, valamint a bejegyzett hagyományos különleges agrártermék nemzeti értékként vagy hungarikumként^[21] való elismerése esetében nem lehet eltérni az Európai Bizottság által elfogadott termékleírásban foglaltaktól, ideértve a termékleírásban meghatározott lehatárolt földrajzi területet is.

[30] Az eredetvédelmi törvény szerint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter döntésének megváltoztatása iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel közigazgatási perben bírálja el^[22]. A védjegytörvény szerint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései uniós oltalma iránti bejelentések esetében az SZTNH elnöke döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel, nem peres eljárás keretében bírálja el. A védjegytörvény kizárja az SZTNH döntésével kapcsolatos fellebbezést, közigazgatási pert, felügyeleti eljárást, valamint az ügyészi felhívást és fellépést^[23].

[31] A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII törvény^[24] (a továbbiakban: Bortörvény) meghatározza a borászati termékek földrajzi árujelzőire és a hagyományos kifejezéseire vonatkozó alapvető szabályokat, valamint a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközség jogosultságait.

[32] A Bortörvény szabályai szerint szőlőt vagy bort tartalmazó borászati terméknek nem minősülő terméken, valamint a boreceten^[25] borászati termék földrajzi árujelzőjével azonos földrajzi név a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet engedélyével tüntethető fel. Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a földrajzi árujelzővel azonos földrajzi név használata a földrajzi árujelző jó hírnevét sértené. Az engedély megadása ellenérték vagy díj fizetéséhez nem köthető^[26].

[33] A Bortörvény a Tokaj borvidékre vonatkozó különleges szabályokat is megállapít, és törvényi szinten meghatározza a Tokaj borvidék területét, kimondva, hogy a Tokaj borvidék zárt területet alkot. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a Tokaj eredetmegjelölést kezelő hegyközségi szervezet a hegyi és a síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkosson^[27].

[34] A földrajzi árujelző borbíráló bizottságokról a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet rendelkezik.

[35] Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokon Magyarország elérte, hogy a gyümölcspárlatok esetében a „Pálinka” megnevezést magyarul használhassa. E tárgyalások során Ausztria is érvényesítette azon szándékát, hogy Alsó-Ausztria, Burgenland, Stájerország és Bécs tartományában előállított barackpárlatok esetében is használható legyen a „Pálinka” megnevezés.

[36] A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvényt (a továbbiakban: pálinkatörvény) módosító 2015. évi CCIX. törvény alapján 2016. március 30-án alakult meg a köztestületként működő Pálinka Nemzeti Tanács (a továbbiakban: PNT). A PNT jogi személy. A pálinkatörvény alapján a PNT tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, és ezen időszak minden évében legalább tíz szeszfőzde adóraktár-engedéllyel rendelkező tagjuk van, továbbá önkéntes alapon a PNT tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a PNT tagként felvesz. A PNT közfeladatai tekintetében a származás-, minőség- és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos feladatokat látja el.

[37] A PNT a pálinka származásával, minőségével és földrajzi jelzésének uniós oltalmával kapcsolatos ügyekben

• vizsgálja a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka termékleírások betartását, és kezdeményezi a földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést,
• szakmai véleményt nyilvánít a pálinka földrajzi jelzés oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban,
• kapcsolatot tart a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetekkel,
• a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal és a vámhatósággal,
• a „Pálinka” és a „Törkölypálinka” földrajzi jelzés kezelője.

[38] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) volt az első olyan hazai jogszabály, amely az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező agrártermékek előállításának elősegítése érdekében speciális szabályokat tartalmazott, és a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása/haszonbérlete esetén privilegizált elővásárlási/előhaszonbérleti sorrendet (a továbbiakban együtt: privilegizált sorrend) tett lehetővé. A kihirdetéskori szöveg a privilegizált sorrend érvényesítésére nem határozott meg feltételrendszert, csak a földrajzi árujelző oltalom alatt álló termék előállításának szándékát írta elő. A földforgalmi törvény e rendelkezései felkeltették a figyelmet a földrajzi árujelzők uniós oltalma iránt. Kezdetben a privilegizált sorrend érvényesítésére vonatkozó jogok gyakorlása során kihasználták az egységes jogalkalmazási gyakorlat hiányát, és kérdéses volt az is, hogy az oltalom alatt álló feldolgozott termék alapanyagának előállításával foglalkozók esetében lehet-e érvényesíteni a privilegizált sorrendet.

[39] A privilegizált sorrend^[28] alkalmazása szempontjából a Bizottság által regisztrált uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék termékleírásában meghatározott terület az irányadó, amely tartalmazza azoknak a településeknek a felsorolását, amelyek közigazgatási határain belül kell termeszteni (előállítani) az adott terméket, illetve az oltalom alatt álló feldolgozott termék alapanyagát.

[40] A privilegizált sorrendet csak az a földműves igényelheti

• akinek adás-vétel esetén az életvitelszerű lakáshasználatának helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve olyan, Magyarország területén fekvő településen van, amelynek közigazgatási határa az adott föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb húsz kilométer távolságra van,
• haszonbérlet esetén, aki helyben lakó földműves vagy helybeli illetékességű mezőgazdasági termelőszövetkezet és
• a tulajdonszerzés/haszonbérlet célja oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása.

[41] Az elmúlt tizenhárom évben a földforgalmi törvény vonatkozó szabályai többször módosultak. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban: 2013. évi CCXII. törvény) a 2021. évi CL. törvény egészítette ki a privilegizált sorrend érvényesítésének kötelező feltételrendszerét tartalmazó 18/C. §-sal és 55/C. §-sal, amelyek szerint a privilegizált sorrend igénylésére jogosultnak

• az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítójaként szerepelnie kell az ellenőrzést végző hatóság által vezetett nyilvántartásban^[29] a privilegizált sorrendre vonatkozó joggal érintett föld fekvése szerinti földrajzi területen,
• kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az igényelt föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi, továbbá
• a birtokba lépéstől számított tíz gazdasági évben a birtokba lépést közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább a privilegizált sorrendre vonatkozó joggal érintett föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen

1. a saját maga által előállított, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék alapanyagát, vagy
2. oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket

fog előállítani,

• a saját maga által előállított, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék alapanyagának vagy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítását a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított hét éven belül kell megkezdeni,
• az elővásárlási joggal érintett földterület tulajdonjogának a meghatározott tízéves időtartam alatt történő átruházása esetén a tulajdonjog átruházására azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a tulajdonjogot megszerző személy vállalja az elővásárlási jogra vonatkozó kötelezettség teljesítését a tízéves időtartam hátralévő ideje alatt,
• az előírt nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása során vizsgálja.

[42] A földforgalmi törvény privilegizált sorrendet meghatározó szabályainak egységes jogalkalmazási gyakorlata szempontjából lényeges, hogy a hungarikumként elismert termékek termékleírásában nem lehet eltérni az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott földrajzi területtől.

[43] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői uniós oltalma szabályozása alakulásának meghatározó korszakai és mérföldkövei:

• 1970: A borok földrajzi árujelzőinek közösségi szabályozása. Az 1970. évi közösségi borpiaci szabályozás vezette be a „meghatározott termőhelyű minőségi bor” fogalmát. A közösségi borpiaci szabályozás közösségi szinten elismerte az egyes tagállamokban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.
• 1989: A szeszes italok földrajzi megjelöléseinek szabályozása^[30]. Az 1576/89/EGK rendelet II. melléklete sorolta fel a szeszes italok megnevezésében használható földrajzi megjelöléseket.
• 1992: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendelet a közösségi agrárpolitika keretében szabályozta az első, az egykori Európai Gazdasági Közösség egész területén érvényes egységes uniós oltalmi formát^[31]. Ez a szabályozás csak az EGK-tagállamokból származó termékek esetében tette lehetővé a közösségi oltalom iránti bejelentést. A hagyományos, különleges tulajdonsággal rendelkező termékek közösségi elismerését külön rendelet szabályozta.
• 2003: Az 1992. évi szabályozás nem tette lehetővé, hogy harmadik országok is bejelenthessenek földrajzi árujelző oltalom iránt mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket. Ezért a TRIPS Megállapodás alapján az USA 1999-ben konzultációt kért az Európai Közösségektől, majd 2003-ban az USA és Ausztrália vitarendezési eljárást kezdeményezett az EU ellen a 2081/92/EGK rendelet szabályai miatt (WT/DS 174, WT/DS 290). A vitarendezési eljárás iránti kérelemnek két lényeges pontja volt a nemzeti elbánás iránti igény^[32], valamint a korábbi védjegyek és a későbbi földrajzi árujelzők együttes fennállásával^[33] kapcsolatos igény. Az USA és Ausztrália kifogásolta, hogy a közösségi szabályozás diszkriminatív a harmadik országok bejelentőivel szemben. Álláspontjuk szerint a közösségi szabályozás az EU-tagállamokon kívüli harmadik államokból érkező bejelentések esetében sérti a Párizsi Uniós Egyezmény, a GATT és a TRIPS Megállapodás szerinti egyenlő elbánás elvét.
• 2006: A WTO Vitarendezési Testületének döntése megállapította, hogy az uniós szabályozás nincs összhangban a TRIPS Megállapodásban foglaltakkal, és a Bizottságot 2006. április 6-ig új szabályozás megalkotására kötelezte a harmadik országokból benyújtott oltalom iránti bejelentések vonatkozásában. A döntésnek megfelelően^[34] 2006. március 31-én lépett hatályba az új szabályozás, amely már lehetővé tette a harmadik országok esetében – az uniós szabályokhoz hasonló nemzeti szabályozás követelménye nélkül – a származási országban oltalom alatt álló termékek közvetlen vagy a harmadik országok hatóságai útján való bejelentését a Bizottsághoz.
• 2008–2009: A földrajzi árujelzők egységes uniós oltalmának bevezetése a szeszes italok és a borászati termékek esetében.
• 2012: A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a korábbi két külön rendelet helyett egybefoglalta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői oltalmának és a hagyományos különleges termékek elismerésének szabályozását.
• 2014: A földrajzi árujelzők egységes uniós oltalmának bevezetése az ízesített borok^[35] esetében 2015. március 28-ai hatállyal. Az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet^[36] az ízesített borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokkal kiegészítette a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát szabályozó 1151/2012/EU rendeletet. A módosított szabályok 2021. december 7-én léptek hatályba.
• 2015: A WIPO Diplomáciai Értekezlete elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Genfi Szövegét.
• 2019: Az Európai Unió csatlakozott a genfi szöveghez.
• 2020. február 26-án hatályba lépett a genfi szöveg.
• 2020 novemberétől egy új adatbázis, a GIview vált elérhetővé az EUIPO honlapján. Az adatbázist a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Főigazgatóság az EUIPO-val együttműködve fejlesztette ki. Az adatbázisban tagállamonként és harmadik országokként kereshetők az EU-ban, valamint az EU és harmadik országok között kötött megállapodások alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők. A GIview adatbázis tartalmazza^[37] a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései uniós oltalom iránti bejelentésére és az oltalom megadására vonatkozó adatokat is.
• 2020. december 31. napjával megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unióban^[38]. Az agrártermékek uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőit, valamint a bejegyzett hagyományos különleges termékeket újbóli vizsgálat nélkül bejegyezték az Egyesült Királyságban vezetett lajstromba.
• 2021: Az Európai Parlament a 2021. november 11-i, a szellemi tulajdonra vonatkozó, az uniós helyreállítási és reziliencia építési terv támogatására vonatkozó cselekvési tervről szóló állásfoglalásában^[39] a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését és a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemben való hatékonyabbá tételét tűzte ki célul.
• 2022: A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései oltalmáról szóló, valamint az agrártermékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendeletek tervezeteinek közzététele.
• 2023. október 27-én hirdetették ki a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: (EU) 2023/2411 rendelet^[40]). A rendelet szerint a „kézműves és ipari termékek”: olyan termékek, amelyek teljes egészében kézzel vagy kézi szerszámok vagy digitális eszközök segítségével vagy mechanikus eszközökkel készülnek, amennyiben a kézi megmunkálás a késztermék előállításának fontos alkotóeleme; vagy szabványosított módon készülnek, beleértve a sorozatgyártást és a gépek használatát is. A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek nemzeti oltalma 2026. december 2. napján megszűnik – ettől az időponttól kezdődően csak uniós oltalmat lehet kérelmezni.
• 2024. április 23-án hirdették ki a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: (EU) 2024/1143 rendelet). Az (EU) 2024/1143 rendelet^[41] szerinti új uniós szabályozás célja:
• a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos igazgatási eljárások egyszerűsítése,
• az uniós oltalom iránti kérelem elbírálásának nemzeti és uniós szakaszára vonatkozó szabályok egységesítése az eltérések megszüntetése érdekében,
• az összes ágazatra vonatkozóan az oltalomra vonatkozó rendelkezések összehangolása,
• a földrajzi árujelzők rendszerének érthetőbbé tétele, továbbá
• a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabályok pontosítása,
• az uniós oltalom iránti kérelem elbírálásának nemzeti és uniós szakaszára vonatkozó szabályok egységesítése az eltérések megszüntetése érdekében.

[44] Az Európai Gazdasági Közösség az 1990-es évek új közösségi agrárpolitikájának keretében 1992-ben szabályozta az első közösségi oltalmi formát, a meghatározott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseinek, földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmát, bevezetve a két oltalmi forma megkülönböztetését. A szabályozás célja volt, hogy a közös agrárpolitika által létrehozott minőségrendszer^[42] keretében a gazdák magasabb jövedelemhez jussanak egy földrajzi területhez kötődő különleges minőségű, értéknövelő jellemzőkkel rendelkező, az alapanyagtól a feldolgozott termékig nyomon követhető termék előállításával. Cél volt a kiváló minőségű termékekkel kapcsolatos mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységek és gazdálkodási rendszerek támogatása és ezáltal a közös agrárpolitika és vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás.

[45] Az agrártermékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalma szorosan kapcsolódik az uniós agrárpolitikához, a piacszervezés szabályaihoz és a vidékfejlesztéshez, amely kifejeződik a földrajzi árujelzők uniós oltalmára vonatkozó speciális szabályokban is.

[46] A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői oltalmának szabályozását követte az egységes uniós oltalomnak a borászati termékekre és szeszes italokra való 2008. évi, valamint a kézműves és ipari termékekre való 2025. évi kiterjesztése. Az uniós oltalom hatálybalépését és a hatálybalépés időpontjában a tagállamokban nemzeti oltalomban részesült termékekre vonatkozó szabályokat az 1. táblázat tartalmazza:

1. táblázat: Az uniós földrajzi árujelző oltalmak hatálybalépése

[47] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek „eredetmegjelölése” esetében a termék

• egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik,
• minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, valamint
• előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik,
• a borászati termékek előállításához használt szőlő 100%-ának kizárólag a termékleírásban meghatározott földrajzi területről kell származnia.

[48] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek „földrajzi jelzése” esetében a termék:

• egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik,
• adott tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható, valamint
• előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik,
• a borászati termékek előállításához használt szőlő legalább 85%-ának kizárólag a termékleírásban meghatározott földrajzi területről kell származnia.

[49] Köznevesült kifejezés nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként. Ennek megállapítása érdekében minden releváns tényezőt (a fogyasztási területen fennálló helyzetet, az uniós és nemzeti jogi aktusokat) figyelembe kell venni.

[50] A közrendbe ütköző kézműves és ipari termékek nem részesülhetnek földrajzi jelzés-oltalomban.

[51] Az agrártermékek eltérő sajátosságai érvényesülnek az uniós oltalomban részesített földrajzi árujelzők eltérő formáiban, amelyet az egyes termékcsoportokban a 2. táblázat szemléltet.

2. táblázat: A földrajzi árujelző formái az egyes termékcsoportokban

[52] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői uniós oltalmának szabályozása hasonlóan épül fel és megfelelően azonos rendelkezéseket tartalmaz. Alapvető különbség a két oltalmi rendszer között, hogy az uniós oltalom megadásával kapcsolatos eljárások az oltalomra vonatkozó döntéshozatal a bejelentés elbírálásának

• nemzeti szakaszában az agrártermékek esetében az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, a kézműves és ipari termékek esetében az SZTNH,
• uniós szakaszában agrártermékek esetében az EU Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága, a kézműves és ipari termékek esetében az EUIPO

 hatáskörébe tartozik.

[53] A két rendszer között lényeges eltérés az is, hogy a kézműves és ipari termékek esetében az eljárás díjköteles. Az uniós oltalom iránti bejelentés díja közvetlen lajstromozás esetében 1500 euró^[44], a nemzeti hivatalokon keresztül történő szabványos eljárás esetében a nemzeti hivatalok által meghatározott díjat kell fizetni. Az SZTNH díjait az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet szabályozza. A bejelentési díj 144 000 forint, a nemzetközi bejelentés továbbításnak díja 14 000 forint.

[54] Az agrártermékek esetében az uniós oltalom iránti kérelmet fő szabály szerint termelői csoportosulásnak kell benyújtania. A termelői csoportosulás olyan társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék vagy termékek termelői alkotnak. Az (EU) 2024/1143 rendelet rendelet szerint „az elismert termelői csoportosulás” jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok ismernek el. Az elismert termelői csoportosulásnak jelentős hatásköre van az uniós oltalom jogérvényesítésében^[45]. A kérelmezőket a regionális vagy helyi közjogi szervek segíthetik a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban. A termelői csoportosulás (elismert termelői csoportosulás) megállapodhat olyan fenntartható gyakorlatokról, amelyeket a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása vagy a termékleírásban előírt egy vagy több kötelezettség tárgyát képező egyéb tevékenységek végzése során követni kell. Ezeknek a gyakorlatoknak arra kell irányulniuk, hogy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározottaknál szigorúbb fenntarthatósági előírásokat alkalmazzanak környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági fenntarthatósági vagy állatjóléti szempontból. Az elfogadott fenntarthatósági előírásokat tartalmaznia kell a termékleírásnak.

[55] A kézműves és ipari termékek esetében a bejelentést az előállítói csoport nyújthatja be. Az előállítói csoport ugyanazon termékkel foglalkozó előállítókból álló bármely társulás, annak jogi formájától függetlenül.

[56] Mind az agrártermékek, mind a kézműves és ipari termékek esetében lehetséges, hogy kivételes esetben egyetlen termelő vagy előállító tegyen bejelentést. Egyetlen bejelentő esetében is meg kell határozni a termékleírásban a földrajzi területet, és a bejelentő nem szerez kizárólagos jogosultságot.

[57] Mindkét rendelet előírja, hogy termelői csoportosulásnak/előállítói csoportnak a származási hely szerinti tagállam helyi vagy regionális szervei segítséget nyújtsanak a bejelentés elkészítéséhez és az oltalom iránti eljárásban.

[58] Az uniós oltalom iránti kérelemnek tartalmaznia kell a termékleírást^[46] és az annak összefoglalását tartalmazó egységes dokumentumot, továbbá a vonatkozó rendeletekben előírt kísérő dokumentumokat. A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

• az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyzendő elnevezést,
• a földrajzi terület pontos és egyértelmű meghatározását – fizikai vagy közigazgatási határokra hivatkozva, lehetőség szerint térképet mellékelve – és az előírt követelmények teljesülését igazoló adatokat, továbbá annak igazolását, hogy a termék a meghatározott földrajzi területről származik,
• a termék minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti kapcsolat leírását. A földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatokat, agrártermékek esetében a természeti tényezőkre, a talaj- és tájgazdálkodásra, a termesztési gyakorlatokra vagy földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetését,
• agrártermékek esetében: a termék leírását, az érintett nyersanyagokat, növényfajtákat és állatfajtákat, a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit, a termék előállítási módjának és adott esetben az autentikus és egységes helyi módszereknek a leírását,
• kézműves és ipari termékek esetében a termék típusát, a termék leírását, adott esetben a nyersanyagok leírását, a termék előállítási módjának, az alkalmazott hagyományos módszereknek és sajátos gyakorlatoknak a leírását,
• a csomagolásra vonatkozó információkat, amennyiben a bejelentő úgy dönt, hogy a csomagolást a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni, akkor a bejelentőnek kielégítő termékspecifikus indokolást kell adnia, hogy a csomagolásnak miért azon a területen kell történnie.

[59] A termékleírás módosításával kapcsolatban az uniós módosítás és standard módosítás lehetőségét az uniós jog először a borászati termékek, majd a szeszes italok földrajzi árujelzőivel kapcsolatban szabályozta.

[60] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek termékleírása uniós módosításának esetében le kell folytatni az uniós felszólalási eljárást. Az uniós módosítás eredményeként nemcsak a termékleírás, hanem az egységes dokumentum is módosul. Az a módosítás minősül uniós módosításnak, amely

• megváltoztatja az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló elnevezést vagy az elnevezés használatát, illetve az agrártermékek esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termék kategóriáját; vagy a szeszes italok esetében az előírt nevet, vagy
• esetében fennáll a veszélye annak, hogy a módosítás érvénytelenné tenné, illetve aláásná az egységes dokumentumban említett termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatot, vagy
• további korlátozásokat von maga után a termék forgalmazása tekintetében.

[61] A termékleírás minden más módosítása tagállami hatáskörbe tartozó standard módosításnak minősül. A kézműves és ipari termékek EUIPO általi közvetlen lajstromozása esetén a standard módosítást az EUIPO hagyja jóvá.

[62] A termékleírás standard módosítása átmenetinek minősül a hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy hatóságok által elrendelt kötelező egészségügyi (agrrátermékek estében növényegészségügyi intézkedések) vagy ember okozta katasztrófa (pl. háború, háború veszélye, terrortámadás) miatt szükséges módosítás esetén.

[63] Mind az agrártermékek, mind a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmát szabályozó rendelet tartalmazza az adatkezelés és az uniós földrajzi árujelző oltalom jogérvényesítésének szabályait, a doménnevekre vonatkozó szabályokat.

[64] A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői uniós oltalma iránti kérelem benyújtására eltérő szabályok vonatkoznak az EU-tagállamok és a harmadik országok esetében

• Standard eljárás keretében a kérelem elbírálásának nemzeti szakaszát a tagállam illetékes hatósága folytatja. E körbe a következő EU-tagállamok tartoznak: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.
• Közvetlen lajstromozás^[47], a kérelem benyújtása közvetlenül az EUIPO-hoz azon tagállamok estében, amelyek részére eltérést engedélyeztek. Ezekben a tagállamokban nincs a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmát szabályozó nemzeti rendszer. E körbe a következő tagállamok tartoznak: Dánia, Finnország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Málta, Svédország.
• Harmadik országok: közvetlenül EUIPO GI portál vagy az adott ország illetékes hatóságán keresztül.

[65] Az (EU) 2023/2411 rendelet 70. cikke alapján az egyes EU-tagállamokban már nemzeti oltalom alatt álló kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalma iránti bejelentést be kell nyújtani az EUIPO-hoz és másolatban az Európai Bizottság kézműves és ipari földrajzi jelzésekért felelős főigazgatóságához.

[66] A következő nemzeti oltalom alatt álló hazai kézműves és ipari termékek esetében kell döntést hozni az uniós földrajzi jelzés oltalom iránti bejelentésről: Budafok – zománcozott edények, Bonyhád – zománcozott edények, Gérce – alginit, Halas, Kiskunhalas – csipke, Herend – porcelán, Hollóháza–- porcelán, edény, díszműáruk, Hövej – kézzel előállított csipke, hímzés, Parád – vasas timsó, Szentgotthárd – kardpenge, kasza.

[67] A 3. táblázat az agrártermékek^[48], valamint a kézműves és ipari termékek^[49] uniós oltalma iránti eljárást szemlélteti.

3. táblázat: Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek uniós oltalma iránti eljárás

[68] A kézműves és ipari termékek esetében a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam illetékes hatóságának vagy az EUIPO-nak a kérésére a lajstromozási eljárás vége előtt bármikor átveheti az EUIPO-tól a bejelentés elbírálására vonatkozó hatáskört^[50], ha

• a javasolt földrajzi jelzés lajstromozása közrendbe ütközhet, vagy

• az ilyen lajstromozás vagy a bejelentés elutasítása veszélyeztetheti az Unió kereskedelmi vagy külkapcsolatait.

[69] Az agrártermékek esetében az (EU) 2024/1143 rendelet, a kézműves és ipari termékek esetében az (EU) 2023/2411 rendelet szabályozza az uniós bejegyzési kérelem nemzeti szinten való megtámadásának eseteit. A rendelet szerint „a tagállamoknak minden olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatnia kell a Bizottságot/EUIPO-t, amely befolyásolhatja a földrajzi árujelző bejegyzési eljárását

• ha a tagállam már továbbította a bejelentést a Bizottsághoz/EUIPO-hoz, de a nemzeti határozatot a tagállam Bírósága nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítette, vagy
• nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

A tagállam az uniós vizsgálat felfüggesztését kérheti”^[51]. A mentesség addig hatályos, amíg a tagállam nem tájékoztatja a Bizottságot/EUIPO-t arról, hogy a felfüggesztés oka már nem áll fenn.

[70] Az EUIPO vezeti az uniós nyilvántartást a földrajzi árujelzők bejegyzése, módosítása és törlése tekintetében:

• a mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre és borászati termékekre vonatkozó valamennyi földrajzi árujelzőt az esettől függően „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”-ként vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés”-ként,
• a szeszes italok földrajzi jelzéseit „földrajzi jelzés”-ként,
• a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseit „oltalom alatt álló földrajzi jelzés”-ként

kell feltüntetni a földrajzi árujelzők uniós lajstromában.

[71] Az uniós oltalom alatt álló mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken fel kell tüntetni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” szimbólumot. Az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” szimbólum használható a szeszes italok, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek jelölésére. Az (EU) 2024/1143 rendelet előírja, hogy az uniós nyilvántartásba vett hagyományos különleges termékeket is uniós szimbólummel kell jelölni. Az egyes szimbólumokat a 4. táblázat szemlélteti.

4. táblázat: Az uniós szimbólumok

[72] Egy földrajzi árujelző lajstromozását törölni^[52] kell

• agrártermékek esetében
• egy tagállam vagy harmadik ország, harmadik országban letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes vagy jogi személy, vagy
• a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék termelőinek a kérésére, kivéve ha van elismert termelői csoportosulás, akkor kizárólag az elismert termelői csoportosulás,
• a kézműves és ipari termékek esetében harmadik ország illetékes hatósága, valamint akinek a nevében a földrajzi jelzést lajstromozták, továbbá jogos érdekkel rendelkező természetes, vagy jogi személy, valamint hivatalból a Bizottság vagy az EUIPO

 kellően alátámasztott kérésére.

[73] A földrajzi árujelzőt akkor kell törölni,

• ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosítható; vagy
• ha az agrártermékek esetében legalább a megelőző hét, illetve a kézműves és ipari termékek esetében legalább öt egymást követő évben nem hoztak forgalomba

a földrajzi árujelzővel ellátott terméket,

• ha a kézműves és ipari termékek esetében a földrajzi jelzést annak ellenére lajstromozták, hogy

1. az köznevesült kifejezés vagy
2. már bejelentett/bejegyzett uniós olalomban részesített megnevezés vagy azzal teljesen vagy részben azonos, és alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a termék származása tekintetében.

[74] Agrártermékek esetében az (EU) 2024/1143 rendelet előírja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelző törlését követő egy évig tilos az elnevezésnek a földrajzi árujelzőtől eltérő szellemi tulajdonjogként, különösen védjegyként történő használata és oltalma, kivéve, ha a földrajzi árujelző bejegyzése előtt létezett ilyen szellemi tulajdonjog, vagy ilyen védjegyet lajstromoztak.^[53]

[75] A bejegyzett földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, aki vagy amely a vonatkozó termékleírásnak vagy az egységes dokumentumnak megfelelő terméket forgalmaz.

[76] Az agrártermékek, valamint a kézműves és ipari termékek uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzői a következőkkel szemben élveznek oltalmat:^[54]

• a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett, kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek vonatkozásában, amennyiben ezek a termékek az uniós oltalom alatt álló termékekhez hasonlóak, vagy
• az adott földrajzi árujelző bármely termékre vagy szolgáltatásra történő használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevének kihasználásával – kézműves és ipari termékek esetében hátrányos érintésével –, gyengítésével vagy csorbításával jár, beleértve azt is, amikor ezeket a termékeket az élelmiszerek esetében összetevőként használják,
• bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még akkor is, ha a termékek vagy a szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy
• ha az oltalom alatt álló földrajzi árujelző fordítását, kiejtés szerinti átiratát vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átiratát használják, vagy azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, beleértve azt is, amikor e termékeket összetevőként használják,
• bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az érintett termékhez kapcsolódó reklámanyagokban, dokumentumokban vagy online felületeken található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint
• a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő dobozba való csomagolás,
• bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet,
• az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelző oltalmat sértő, felsorolt cselekményeket alkalmazni kell az Unióban hozzáférhető valamennyi doménnévre, az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott árukra, a távértékesítés (elektronikus kereskedelem) útján eladott árukra, valamint a harmadik országba irányuló exportra szánt árukra.

[77] Az agrártermékekre használt elnevezésekre vonatkozó nemzeti szabályok nem vezethetnek a bejegyzett földrajzi árujelzőkkel való összetévesztéshez.

[78] Az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelző és a vonatkozó jelölési szabályok^[55] sérelme nélkül, valamely feldolgozott élelmiszer összetevőjeként használt terméket jelölő földrajzi árujelző használható az adott feldolgozott élelmiszer elnevezésében, jelölésében vagy reklámanyagában, ha

• a feldolgozott élelmiszer nem tartalmaz a földrajzi árujelzővel ellátott összetevőhöz hasonló bármely más terméket,
• a földrajzi árujelzővel ellátott összetevőt elegendő mennyiségben használják fel ahhoz, hogy az érintett feldolgozott élelmiszert alapvető jellemzővel ruházza fel, valamint
• a címkén feltüntetésre kerül a földrajzi árujelzővel ellátott összetevő százalékos aránya a feldolgozott élelmiszerben.

[79] A kézműves és ipari termék oltalom alatt álló földrajzi jelzését használhatják az előállítók annak jelzésére, hogy „az előállított termék – annak részeként vagy összetevőjeként – az adott földrajzi jelzéssel ellátott terméket tartalmaz vagy foglal magában, feltéve, hogy az ilyen használat a tisztességes kereskedelmi gyakorlatoknak megfelelően történik, valamint nem használja ki, gyengíti, csorbítja vagy érinti hátrányosan a földrajzi jelzés hírnevét. Egy előállított termék egy részét vagy összetevőjét jelölő, oltalom alatt álló földrajzi jelzés nem használható az adott termék kereskedelmi megnevezésében, kivéve, ha a bejelentő, akinek a nevében a földrajzi jelzést lajstromozták, hozzájárulását adta az ilyen használathoz.”^[56]

[80] A lajstromozott földrajzi árujelzővel rendelkező termékek esetében a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy a termék megfelel-e a termékleírásnak, és nyomon követik a földrajzi árujelzők piaci használatát az e-kereskedelemben is^[57].

[81] Az agrártermékek esetében az (EU) 2024/1143 rendelet rendelkezik a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak a doménnevek rosszhiszemű bejegyzésével vagy rosszhiszemű használatával szembeni védelméről is. Az (EU) 2024/1143 rendelet szerint a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban ad felhatalmazást az EUIPO-nak egy „doménnév-információs és riasztási rendszer” létrehozására és kezelésére, amely a bejelentő számára a bejelentés benyújtását követően tájékoztatást nyújt a földrajzi árujelző doménnévként való elérhetőségéről és – opcionálisan – a földrajzi árujelzővel azonos doménnév bejegyzéséről.

[82] Bitorlás esetén az oltalom jogosultja a vonatkozó jogszabályok szerint polgári jogi igényeket érvényesíthet, büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében. A vámfigyelési eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik^[58]. A földrajzi árujelző bitorlási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes és három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

[83] Az uniós oltalom alatt álló híres termékek közé tartozik pl. a „Champagne” OEM, a „Rioja” OEM, a „Bayerisches Bier” OFJ, „Irish Whiskey” FJ, „Polska Wódka/Polish Vodka” FJ, „Kalamata” OEM (olajbogyó), „Parmigiano Reggiano” OEM, „Roquefort” OEM, „Queso Manchego” OEM.

[84] Az élelmiszerek és borászati termékek földrajzi árujelzői uniós oltalma tartalmának összetettségét szemléltetik az EUB következő ítéletei.

[85] A görög „Feta” eredetmegjelöléssel kapcsolatos bírósági ügyek a hagyományos kifejezések oltalmazhatóságával és a termékleírásnak nem megfelelő termékek harmadik országokba való exportjával kapcsolatos kérdésekben hozott döntések szempontjából jelentősek.

• Görögország az ókor óta termel feta sajtot kizárólag juhtejből vagy juh- és kecsketej keverékéből. Görögországban 1935 óta szabályozzák a feta sajt előállítási gyakorlatát, a hagyományosan megbízható és tartós gyakorlaton alapuló földrajzi termelési terület meghatározását.
• A „Feta” sajt eredetmegjelölés Görögország kérelmére először 1996-ban, majd az 1999. évi törlést követően 2002-ben a Bizottság eljárásának eredményeként részesült oltalomban.

[86] A C-289/96 ügy, összevonva a C-293/96 és a C-299/96 ügyekkel: A „Feta” eredetmegjelölés 1996-ban bejegyzett oltalmát Németország, Dánia és Franciaország által formai okokra hivatkozással benyújtott keresetek alapján az Európai Közösségek Bírósága 1999-ben törölte az OEM nyilvántartásból.

• A bírósági ítéletet követően a Bizottság vizsgálta a „Feta” oltalom iránti eljárása során felmerült hiányosságokat. Először a tagállamoktól adatszolgáltatást kértek a feta sajtra vonatkozó szabályozásról és termelési gyakorlatról, a feta név fogyasztói ismertségéről^[59]. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a fogyasztók véleménye szerint a Közösség területén ténylegesen feta névvel forgalmazott sajtok – valamilyen markáns, görög jellegű szöveg vagy rajz feltüntetésével – kifejezetten vagy burkoltan görög földrajzi területre, kultúrára vagy hagyományra utalnak még akkor is, ha előállításuk Görögországon kívül, más tagállamban történt. A Bizottság álláspontja szerint az értékesítési stratégia részeként szándékosan sugalmazzák a feta elnevezés és Görögország közötti kapcsolatot, kihasználva ezzel az eredeti termék jó hírét, ami a fogyasztók megtévesztésének valóságos kockázatát jelenti”^[60].
• A vizsgálat eredményeként a 1107/96/EK rendelet mellékletének a feta név tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. október 14-i 1829/2002/EK rendelet alapján a „Feta” név oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyzésre került a nyilvántartásba.

[87] A C-465/02. és C-466/02. ügyek: A „Feta” OEM 2002. évi bejegyzését követően a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bizottsága ellen, amelyben a „Feta” OEM bejegyzését elrendelő 1829/2002/EK rendelet megsemmisítését kérték. A keresetet arra alapozták, hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló rendelet azokra a mezőgazdasági termékekre terjed ki, amelyek esetében kapcsolat van azok jellemzői és földrajzi eredete között. A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság álláspontja szerint a „feta” elnevezés nem hagyományos kifejezés, hanem köznevesült, az oltalmat kizáró elnevezés.

• A bíróság ítélete szerint azonban a „Feta” elnevezés egyesíti magában az eredetmegjelölésekre vonatkozó követelményeket azáltal, hogy Görögország jelentős részét kitevő területről származik, és olyan minőséggel, illetve jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a földrajzi környezetnek köszönhetőek, és amelynek termelése, feldolgozása és előállítása egy körülhatárolt területen történik. A bíróság nem törölte a lajstromból a „Feta” OEM-et.

[88] A C-159/20 tagállami kötelezettségszegési ügy: A görög hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy dániai székhelyű vállalkozások „Feta”, „dán Feta” és „dán Feta sajt” elnevezéssel a „Feta” OEM termékleírásának nem megfelelő sajtot exportálnak harmadik országokba. A görög hatóságok kérése ellenére a dán hatóságok megtagadták a „Feta” OEM oltalmát sértő gyakorlat megszüntetését, mivel álláspontjuk szerint az uniós oltalomra vonatkozó szabályokat csak az Unió területén forgalmazott termékekre kell alkalmazni.

• 2018-ban a Bizottság felszólító levelet küldött a Dán Királyságnak a jogsértés megvalósításáról. A Dán Királyság nem értett egyet a Bizottság álláspontjával, és a jogsértést a Bizottság indokolt véleményét követően is fenntartotta.
• Ezt követően a Bizottság tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz. A Bizottság álláspontja szerint a Dán Királyság a dán tejtermelők a „Feta” OEM-et használó sajt jogsértő előállítása és forgalmazás eltűrésével nemcsak megsértette és szándékosan megszegte az uniós oltalomra vonatkozó szabályokat, hanem ezzel ösztönözte az OEM jogellenes használatát. Mindezzel veszélyeztette az uniós oltalom célkitűzéseinek megvalósítását, vagyis egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó, értéknövelő tényezőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek előállítói részére a tisztességes verseny biztosítását.
• Az Európai Unió Bírósága az ítéletében megállapította, hogy a dán sajtkészítők krémfehér sajtjait nem lehet feta elnevezéssel értékesíteni, mivel nem felelnek meg a „Feta” OEM termékleírásának, továbbá az uniós oltalmat sértő tevékenység az is, ha a dán krémfehérsajtot harmadik országok részére adják el. „Feta”-ként csak a Görögországban, hagyományos recept szerint készült sajtot lehet értékesíteni.

[89] A „Champagne sorbet ügy C-393/16: A Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne, francia szakmaközi szervezet felperes a „Champagne” OEM eredetmegjelölés megsértésére alapozott keresetet indított az Aldi Einkauf Gmbh & Co. OHG Süd ellen a „Champagne Sorbet” megnevezés megtiltása iránt a mélyhűtött pezsgő sorbet termékeken. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bundesgerichtshof (Németország) terjesztette elő. Az EUB az ítéletében megállapította, hogy

• az eredetmegjelölés hírnevével való visszaélésnek minősül az az eset, amelyben az oltalom alatt álló „Champagne” eredetmegjelölést az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre vonatkozó termékleírásnak nem megfelelő „Champagner Sorbet” élelmiszer kereskedelmi megnevezésének részeként használják, annak ellenére, hogy az a „Champagne” termékleírásnak megfelelő összetevőt tartalmaz, továbbá
• az oltalom alatt álló eredetmegjelölés hírnevével való visszaélésnek minősül és az OEM hírneve révén való jogtalan előnyszerzésre irányul, ha az élelmiszer ízét – alapvető jellemzőként – elsősorban nem az adja, hogy összetételében jelen van az OEM termék,
• nem minősül visszaélésszerű használatnak, utánzásnak vagy idézésnek, ha az eredetmegjelölést valamely élelmiszer kereskedelmi megnevezésének részeként használják, mint a „Champagner Sorbet”, amely nem felel meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre vonatkozó termékleírásnak, de a „Champagne” termékleírásnak megfelelő összetevőt tartalmaz,
• a „Champagner Sorbet” esetében mind az érintett termék eredetét illetően hamis benyomás keltésére alkalmas hamis vagy félrevezető jelzésekre, mind a termék jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó hamis vagy félrevezető jelzésekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

[90] A Manchego ügy C-614/17: A Fundación Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida Queso Manchego és az Industrial Quesera Cuquerella SL, Juan Ramón Cuquerella Montagud közötti eljárásban az előzetes döntéshozatali ügyben az EUB a Manchego – „Queso Manchego” OEM sajt esetében az adott régióra való utalásra alkalmas megjelölések használatát és a „szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó” fogalmát vizsgálta. A „Queso Manchego” OEM sajt címkéjén a La Mancha régiót jelölő Don Quijote és Sancho Panza ábrája volt. A „Queso Manchego” OEM sajt címkéjéhez hasonló megjelöléssel forgalmazott sajtot az eljárásba vont termelő, aki ugyan a La Mancha régióban, a termékleírásban meghatározott földrajzi területen, de nem a termékleírásban foglaltaknak megfelelően állította elő a sajtot. A Bíróság ítéletében megállapította, hogy

• a bejegyzett megnevezésre való félrevezető utalás ábrás megjelölések alkalmazásával is megvalósulhat,
• az azon földrajzi területre utaló ábrás megjelölések használata, amelyhez valamely eredetmegjelölés kötődik, alkalmas lehet arra, hogy az eredetmegjelölésre való félrevezető utalást képezzen, ideértve azt az esetet is, ha az említett ábrás megjelöléseket a termékleírásban meghatározott régióban letelepedett termelő/gyártó használja, akinek a termékei hasonlóak az eredetmegjelöléssel jelölt termékekhez vagy összehasonlíthatók azokkal, de nem felelnek meg a termékleírásnak,
• a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó fogalmát, amelynek észlelését a nemzeti bíróságnak alapul kell vennie annak meghatározásához, hogy fennáll-e „félrevezető utalás” esete, úgy kell értelmezni, hogy az az európai fogyasztókra vonatkozik, ideértve azon tagállam fogyasztóit is, amelyben az oltalom alatt álló megnevezésre való félrevezető utalást tartalmazó terméket gyártják, vagy amelyhez e megnevezés földrajzilag kapcsolódik, és ahol e terméket túlnyomó részben fogyasztják.

[91] A Champanillo ügy C-783/19: A Champanillo elnevezésű spanyol tapas bár hálózat ellen eljárást kezdeményezett a francia szakmaközi szervezet, a Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a „Champagne” OEM-mel kapcsolatban kérdés volt a „Champanillo” kereskedelmi név használata, a szolgáltatások, a termékek hasonlósága. A Bíróság az ítéletében megállapította

• az elnevezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket (OEM) mind a termékekhez, mind pedig a szolgáltatásokhoz kapcsolódó cselekményekkel szemben oltalomban részesíti. Az uniós oltalom kiterjed a kereskedelmi szolgáltatásra is,
• az elnevezés visszaélésszerű használatára, utánzására vagy idézésére vonatkozó szabályt úgy kell értelmezni, hogy a rendelkezés értelmében vett „idézés” egyrészt nem követeli meg előfeltételként, hogy az OEM-mel ellátott termék és a vitatott megjelöléssel ellátott termék vagy szolgáltatás azonos vagy hasonló legyen, másrészt pedig az idézés megállapítást nyer akkor, ha e megnevezés használata a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő európai átlagfogyasztó képzetében kellően közvetlen és egyértelmű kapcsolatot teremt e megnevezés és az OEM között. Az ilyen kapcsolat több tényezőből is eredhet, különösen az oltalom alatt álló megjelölés részleges beépítéséből, a két megnevezés közötti hangzásbeli és vizuális rokonságból, valamint az ebből eredő hasonlóságból, és – még ezen elemek hiányában is – az OEM és a szóban forgó megnevezés közötti fogalmi közelségből, vagy akár az ugyanezen OEM hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások és az ugyanezen megnevezéssel jelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóságból.
• az elnevezés visszaélésszerű használatára, utánzására vagy idézésére vonatkozó szabályt úgy kell értelmezni, hogy a rendelkezés értelmében vett „idézésnek” nem feltétele a tisztességtelen versenymagatartás fennállásának megállapítása, mivel e rendelkezés különös és saját oltalmat vezet be, amely a tisztességtelen versenyre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésektől függetlenül alkalmazandó.

[92] Az iparjogvédelmi oltalom és az agrártermelés összefüggésének jelentőségét szemlélteti az egykori Agrárminisztérium 2015-ben indult „Eredetvédelmi programja”, amelynek eredményeként az elmúlt években megtöbbszöröződött az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek száma. A földrajzi árujelző oltalom a gyümölcsök és a zöldségek esetében hatással lehet a genetikai erőforrások megőrzésére, a nemesítési programok alakítására és az ellenőrzött szaporítóanyag előállításra is. A hazai agrártermékek uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőit az 5. táblázat tartalmazza

5. táblázat A hazai agrártermékek uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzői

[93] Az (EU) 2024/1143 rendelet az uniós minőségrendszerek részeként szabályozza a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós bejegyzése iránti bejelentést is. Az uniós bejegyzés rendszerének „kifejezett célja, hogy a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtson a termékek értéknövelő tulajdonságainak a fogyasztókkal való megismertetésében.”^[65] A hagyományos különleges termékek uniós elismerése nem iparjogvédelmi oltalom, nem jelent kizárólagos rendelkezési jogot.

[94] Hagyományos különleges termékként olyan termék vagy élelmiszer uniós bejegyzése iránt lehet kérelmet benyújtani, amely az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; vagy a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül. A vonatkozó uniós szabály szerint csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely: az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát. A hagyományos különleges termékek uniós bejegyzése iránti kérelemre a földrajzi árujelző oltalom iránti kérelem szabályainak megfelelő szabályok vonatkoznak.

[95] Magyarország részéről csak a „Töpörtyűs pogácsa” és a „Rögös túró” van bejegyezve hagyományos különleges termékként. A Pozsonyi kifli bejegyzését Szlovákia kezdeményezte, de az eljárás uniós szakaszában a kérelemhez Magyarország is csatlakozott.

[96] Az (EU) 2024/1143 rendelet szabályozza a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó követelményeket is.

[97] A kézműves és ipari termékek körében az EUIPO elsőként a több mint kétszáz éves múltú „Porcelaine de Limoges” földrajzi jelzést lajstromozta. 2026 júliusában kapott oltalmat az első spanyol bejelentés, az 1000 éves múlttal rendelkező ékszerkészítő hagyomány a „Joyería de Córdoba” (platina, arany, ezüst gyűrűk, karkötők nyakláncok, fülbevalók).

[98] A kézműves és ipari termékek esetében a bejelentések elbírálása sokkal gyorsabban halad, mint az agrártermékek esetében. A 2025. december 1-jétől benyújtott nyolcvanegy bejelentés közül negyvenegy már oltalomban részesült. A kézműves és ipari termékek esetében 2026 júliusáig bejelentett és bejegyzett földrajzi jelzésekről a 6. táblázat ad áttekintést.

6. táblázat A kézműves és ipari termékek bejelentett és bejegyzett földrajzi jelzései

[99] Az Európai Unió a harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai során kiemelten kezeli az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítését. Az EU több mint negyven szabadkereskedelmi megállapodást kötött több mint hetven országgal. Az egyes megállapodások Magyarország vonatkozásában sokszor automatikusan csak egy ún. szűkített listát tartalmaznak, mivel a 2004. évi EU-csatlakozást követően kezdetben az eljárás hosszadalmas volt, és csak nagyon lassan kaptak uniós oltalmat a magyar termékek. Ezért Magyarország vonatkozásában az egyes szabadkereskedelmi megállapodásokban az oltalom alatt álló magyar agrártermékek köre eltérő, a szabadkereskedelmi megállapodások szűkített listát tartalmaznak. Az utóbbi években Magyarország a szabadkereskedelmi tárgyalások során érvényesíti, hogy a nemzetközi megállapodásokban az oltalmazott termékek listájára több magyar termék kerüljön fel.

[100] A védjegyek és földrajzi árujelzők vonatkozásában az (EU) 2023/2411 rendelet és az (EU) 2024/1143 rendelet is előírja, hogy

• nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként olyan elnevezés^[67], amely figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét, a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, továbbá
• el kell utasítani az olyan védjegy iránti kérelmet^[68], amelynek használata sértené a földrajzi árujelző oltalmát, ha a védjegybejelentést a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be. Ennek a rendelkezésnek a megsértésével lajstromozott védjegyeket az EUIPO, illetve az illetékes nemzeti hatóságok törlik.

[101] (EU) 2023/2411 rendelet^[69] a [100] pontban ismertetett szabályok sérelme nélkül lehetővé teszi, hogy „az a védjegy, amelynek használata ellentétes a rendeletben^[70] foglaltakkal, és amelyet az Unión belül a földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés EUIPO-hoz történő benyújtásának napját megelőzően jelentettek be, lajstromoztak, vagy ott – amennyiben az alkalmazandó jog ezt lehetővé teszi – jóhiszemű használat révén meghonosodott, a földrajzi jelzés lajstromozása ellenére továbbra is használható és megújítható, feltéve, hogy az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy az (EU) 2017/1001 rendelet értelmében nem áll fenn ok a védjegy törlésére vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására. Ilyen esetekben meg kell engedni a földrajzi jelzés és az érintett védjegy használatát.

[102] Mind a védjegytörvény^[71], mind az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet^[72] a feltétlen kizáró okok között előírja, hogy nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amely ki van zárva az oltalomból

• a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok vagy a nemzeti jog, vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió vagy az érintett tagállam részes fél,
• a borral kapcsolatos hagyományos kifejezések oltalmát biztosító uniós jogszabályok vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél,
• a hagyományos különleges termékek oltalmát biztosító uniós jogszabályok vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél.

[103] A Champagne Nero ügy C/2025/4287: A francia szakmaközi szervezet, a Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne keresetet nyújtott be az EUIPO ellen a NERO Champagne szóvédjegy felszólalási eljárásában hozott határozat részleges hatályon kívül helyezése iránt. Az eljárásban a felperest támogatta az Francia Köztársaság és az Olasz Köztársaság, valamint az oriGIn (Organization for an International Geographical Indication Network) szervezet.

Az olaszországi székhelyű Nero Lifestyle Srl bejelentette uniós védjegyoltalom iránt a „Champagne” eredetmegjelölést tartalmazó „NERO Champagne” szóvédjegyet. Az uniós védjegyoltalom iránti eljárásban a Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne felszólalást nyújtott be az EUIPO-hoz. A felszólalást az EUIPO fellebbezési tanácsa részben elutasította. A Nero szó több ismert olasz szőlőfajta nevében szerepel, és a Nero Lifestyle Srl. tulajdonában van egy „Nero” védjegycsalád.

A Törvényszék a C/2025/4287 számú ítéletében hatályon kívül helyezte az EUIPO fellebbezési tanácsának a „NERO CHAMPAGNE” európai uniós szóvédjegyre benyújtott felszólalást elutasító határozatát, és helyt adott a felszólalásnak. A Törvényszék az ítéletében többek között megállapította, hogy

•  a földrajzi árujelzők uniós oltalmi rendszere lényegében arra irányul, hogy biztosítsa a fogyasztók számára, hogy a bejegyzett elnevezéssel ellátott mezőgazdasági termékek meghatározott földrajzi területről való származás eredményeként sajátos, minőségi garanciát nyújtó jellemzőkkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a minőség biztosítására irányuló tényleges erőfeszítéseket tevő mezőgazdasági szereplők számára, hogy ellenszolgáltatásként magasabb jövedelemhez jussanak, és megakadályozzák, hogy harmadik személyek visszaélésszerűen kihasználhassák az e termékek minőségéből eredő hírnevet, továbbá
• pusztán az a tény, hogy az OEM‑et tartalmazó védjegy lajstromozását a termékleírásnak megfelelő árukra, valamint az ilyen árukkal kapcsolatos szolgáltatásokra korlátozzák, önmagában nem képezi akadályát az előírt kizáró, illetve törlési okok alkalmazásának. Így nem zárható ki eleve, hogy a bejelentett védjegy ki tudja használni az OEM hírnevét, akkor is, ha az azzal jelölt áruk vagy szolgáltatások megfelelnek a termékleírásnak.

[104] Az Európai Unió Bíróságának ítéletei rámutatnak arra, hogy egy-egy védjegyoltalom iránti bejelentés esetén célszerű ismerni az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket is.

[105] Az EGK 1993-ban elindította az Euroterroirs, Európa Vidékei Programot, annak érdekében, hogy a tagállamokban összegyűjtsék és leírják a hagyományos mezőgazdasági termékeiket és élelmiszereiket.

[106] Hazánkban az egykori Földművelésügyi Minisztérium 1998 - 2002 között készítette el a Hagyományok – Ízek – Régiók Gyűjteményt^[73] az Euroterroirs program mintájára. A HÍR Gyűjtemény a hazai hagyományos tudás védelmét szolgálja Magyarország genetikai és gasztronómiai örökségét jelentő magyar tájfajták és őshonos állatok, valamint a helyi, hagyományos élelmiszerek tudományos összegyűjtésével és leírásával.

[107] A HIR Programhoz kapcsolódik a Hagyományok Ízek Régiók védjegy (lajstromszám: 173 636, védjegyjogosult: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium). A HIR védjegy használati joga iránt folyamatosan lehet pályázatot benyújtani. A pályázathoz elkészítendő termékleírás és annak bírálata jó alap az oltalomképes termékek esetében egy uniós oltalom iránti kérelem benyújtásához^[74].

[108] A nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt^[75] (a továbbiakban: hungarikum törvény) a nemzeti értékek összegyűjtése, azonosítása, rendszerezése és védelme érdekében a települési értékek összegyűjtésétől kiinduló alulról felépülő rendszert alakít ki. A hungarikum törvény alapján a nemzeti értékeket szakterületenkénti kategóriák (Agrár- és élelmiszergazdaság, Egészség és életmód, Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség, Sport, Természeti környezet, Turizmus és vendéglátás) szerint kell azonosítani és rendszerezni.

[109] A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

[110] A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek közül kiválasztott nemzeti érték hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet a Hungarikum Bizottság tagja, a Települési, illetve a Tájegységi Értéktár Bizottság, a Megyei Értéktár Bizottság, a Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság vagy települési szervezet, az ágazati értéktárat működtető, hatáskörrel rendelkező miniszter, a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó vagy azt fenntartó természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti érték települési, tájegységi, vármegyei, külhoni nemzetrész, külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba való felvételének kezdeményezője^[76].

[111] Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és a feltételeknek megfelelő értékek a Hungarikum Bizottság külön elbírálása alapján minősülhetnek hungarikumoknak.

[112] A hungarikumként elismert termékek esetében a Hungarikum védjegy^[77], a Magyar Értéktárban lévő termékek esetében a Kiemelkedő Nemzeti Érték védjegy használata kérelmezhető. A védjegyek^[78] használatát az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérelemre engedélyezi a hungarikumot vagy a kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek számára.

[113] A „hungarikum” kifejezést jogi személy, valamint kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari létesítmény elnevezésében csak a Hungarikum Bizottság hozzájárulásával lehet használni.

[114] A Hungarikum Bizottság külön elbírálása alapján a kiemelkedő nemzeti értékek közé, a Magyar Értéktárba kerülhetnek az uniós oltalom alatt álló nemzeti értékek és a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.

[115] A Hungarikumok Gyűjteményében szerepelnek

• az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező következő agrártermékek: Alföldi kamilla virágzat (OEM), Makói hagyma (OEM), Szentesi paprika (OFJ), Szőregi rózsatő (OFJ), Csabai kolbász/Csabai vastag kolbász (OFJ), Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász (OFJ), Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (OEM), Szegedi fűszerpaprika-őrlemény (OEM), Badacsonyi kéknyelű (OEM), Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú, Egri bikavér, Pálinka, Törkölypálinka, továbbá
• a hagyományos különleges termékként az uniós nyilvántartásba vett Töpörtyűs pogácsa (HKT).

[116] A Magyar Értéktárban lévő kézműves és ipari termékek:

• Népművészet: Békés megyei szűcshímzés, Beregi keresztszemes hímzés – Felső Tiszavidéki keresztszemes hímzés, Élő hagyományok Kalocsai kulturális térben – hímzés, viselet, pingálás, tánc, A Halasi csipkevarrás élő hagyománya, Hetési férfi és női viselet, Hortobágyi karikásostor, Matyó örökség – hímzés, viselet, folklór tovább élése, Mezőtúri fazekasság, a Hajdunánási szalmafeldolgozás mint tradicionális háziipari tevékenység, Magyarországi csipkeverés és varrás élő hagyománya, Magyarországi kékfestés hagyománya, Magyar cifraszűr, Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap, Sárköz népművészete – szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet, Szegedi papucs
• Ruházat: Bocskai viselet
• Porcelán, kristály: Hollóházi porcelán, Zsolnay porcelán és kerámia, Ajka kristály
• Hangszer: Magyar cimbalom, Jászkürt – Lehel kürtje
• Edények: Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény, Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény
• Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza
• IX–XI. századi magyar íj
• Magyar nyereg
• Hagyományos fejfák a Kárpát-medencében
• Gércei alginit
• ZEMA porcelán ékszerek

[117] Hungarikumként elismert kézműves és ipari termékek:

• Népművészet: A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája, Halasi csipke, Kalocsai népművészet, írás, hímzés, pingálás, Karikás ostor, Höveji csipke, Magyar cifraszűr
• Porcelán: Herendi porcelán, Hollóházi porcelán, Zsolnai porcelán és kerámia
• Hangszer. Magyar cimbalom, Tárogató
• A székelykapu
• Magyar nyereg

[118] Az agrártermékek földrajzi árujelzői uniós oltalmának rendszerét az iparjogvédelmi oltalom és az uniós agrárpolitika, vidékfejlesztési politika összefonódása jellemzi. A szabályozást az teszi bonyolulttá, hogy nemcsak a földrajzi árujelző oltalomra vonatkozó uniós szabályokat, hanem a mezőgazdasági termékpiacokra, a vidékfejlesztésre és az egyes termékek jelölésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Az uniós agrárpolitikában és vidékfejlesztési politikában a prioritások között szerepel, hogy a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából a támogatások jogalanyai együttműködést alakítsanak ki. Az együttműködések közé tartozik a minőségrendszerek létrehozása. A KAP szerinti minőségrendszer az alapanyagtól a feldolgozott termékig nyomon követhető termelői együttműködést jelent. Az agrártermékek esetében az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők hozzájárulhatnak a hazai növénynemesítés fejlesztéséhez és a fajtafenntartás eredményességéhez, az értékes növényfajtáink köztermesztésben tartásához, a genetikai erőforrások, a hagyományos tudás és a hazai termékek védelméhez.

[119] A kézműves és ipari termékek esetében a kizárólagos uniós oltalom egy új korszakot nyit. A nemzeti oltalom alatt álló termékek, valamint a hungarikumként és kiemelkedő nemzeti értékként elismert termékek esetében az agrártermékek eredetvédelmi programjához hasonlóan célszerű elősegíteni a hazai kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalom iránti, illetve a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentését. E termékek esetében az elkészült termékleírás alapja lehet az uniós oltalom iránti bejelentésnek. Indokolt lenne, hogy az előállítói csoportok támogatást kapjanak a földrajzi jelzések uniós oltalom iránti bejelentésénél a termékleírás elkészítéséhez és az eljárási díjak megfizetéséhez. (Az agrár eredetvédelmi program keretében uniós oltalom iránt bejelentett kilenc pálinka földrajzi jelzés esetében a Pálinka Nemzeti Tanács fizette ki a nemzeti oltalom iránti eljárás díját.)

[120] A hungarikumként és kiemelkedő nemzeti értékként elismert számos népművészeti termék, ruházat, hangszer, a nemzeti értékeink olyan tárházát képviseli, amelyekkel iparjogvédelmi szempontból is foglalkozni kell értékeink megóvása érdekében.

[121] Az uniós szabályozás ráirányítja a figyelmet a földrajzi árujelző oltalomban rejlő lehetőségek kihasználására, hazai értékeink védelmére. A XXI. században, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában a gazdasági sikerhez elengedhetetlen a piaci pozíciókat erősítő szellemi tulajdonvédelmi stratégia kialakítása, a megfelelő oltalmak iránti bejelentés, és a megszerzett oltalmakkal kapcsolatos jogérvényesítés. A szellemi tulajdonvédelmi kérdések és azok összefüggéseinek megismerése egyaránt fontos a termelői csoportok, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a joghallgatók és a gyakorló jogászok részére.

[1] Felhasznált irodalom:

CSÉCSY György: A szellemi alkotások joga, Miskolc, Novotni, 2007.

KÓKAI-KUNNÉ SZABÓ Ágnes Katalin: A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig Az agrártermelést érintő szellemi tulajdonvédelmi kérdések, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Budapest, 2021.

LONTAI Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén, Budapest, 1988.

TATTAY Levente: A szellemi alkotások joga, Budapest, Szent István Társulat, 2009.

TATTAY Levente: A szellemi alkotások jogvédelme az Európai Unióban, Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, 2014.

[2] Lásd: 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.

[3] Lásd: 2014. évi VIII. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről, 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról.

[4] Alkotmány (Ecuador, Bolívia), szellemi tulajdonvédelem (Ecuador, Etiópia, Kína, Panama), biodiverzitásról szóló törvény (Brazília, Buthan, Peru), hagyományos tudásra vonatkozó szabályozás (Afrikai Regionális Szellemi Tulajdon Szervezet, Costa Rica, Fülöp szigetek, Kína, Kirgiz Köztársaság, Portugália, Thaiföld). Forrás: A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2000-ben létrehozott, a szellemi tulajdon és a genetikai erőforrások, hagyományos tudás és a folklór kérdéskörét tárgyaló Kormányközi Bizottság felmérése az egyes tagállamok jogi szabályozásáról.

[5] Magyarország 1908. november 30-án csatlakozott a Párizsi Uniós Egyezményhez, amely Magyarországon 1909. január 1-jén lépett hatályba. Lásd: 1970. évi 18. tvr. az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről.

[6] LONTAI Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén, Budapest, 1988.

[7]Az Európai Unió tagállamai közül csak Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Portugália, Magyarország és Szlovákia (korábban Csehszlovákia) részese a Lisszaboni Megállapodásnak.

[8] A bor és pálinka eredetmegjelöléseket az egykori Monimpex Külkereskedelmi Vállalat jelentette be nemzetközi oltalom iránt. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseit az egykori állami vállalatok (Konzervipari Tröszt, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt) jelentették be nemzetközi oltalom iránt.

[9] Lásd: 2021. évi XXVIII. törvény a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről. A genfi szöveg hatálybalépésével összefüggésben a 2021. évi XXXVI. törvény módosította a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt.

[10] Genfi szöveg 2. cikk (1) bekezdés i) pont.

[11] Genfi szöveg 2. cikk (1) bekezdés ii) pont.

[12] Genfi szöveg 6. cikk (2) bekezdés.

[13] A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromban lévő agrártermékek közül a jogosultak nem kérték a Balatonmellék/Balatonmelléki, a Somló/Somlói és a Balatonfüred-Csopak eredetmegjelöléseknek a genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását. A vonatkozó szabályok szerint ezeket az eredetmegjelöléseket törlik a nemzetközi lajstromból.

[14] 2011. január 1-jétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

[15] Jelenleg Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

[16] A borászati termékek eredetmegjelölései, földrajzi jelzései egységes uniós oltalmára vonatkozó szabályozás hatálybalépéséig a következő védett eredetű borokat szabályozták az egyes miniszteri rendeletek:

1.  A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt huszonkét borvidék neve,
2.  „Balaton”, „Balatoni” a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról szóló 62/2006. (IX. 7.) FVM rendelet,
3.  „Debrői Hárslevelű”, „Egri Bikavér”, „Egri Bikavér Superior” az Egri borvidék védett eredetű borairól szóló 130/2003. (XII. 31.) FVM rendelet,
4.  a „Somlói”, „Somlói Nászéjszakák bora”, „Somlói Arany” a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól szóló 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet,
5.  az „Izsáki Arany Sárfehér” az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű borról szóló 11/2006. (II. 3.) FVM rendelet,
6.  a „Duna Borrégió” a Duna Borvidéki Régió védett eredetű borairól szóló 10/2006. (II. 3.) FVM rendelet,
7.  a „Villányi védett eredetű classicus” a Villányi borvidék védett eredetű borairól szóló 91/2005. (X. 18.) FVM rendelet alapján.

[17] Az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyértelművé tette, hogy a szeszes italok esetében is csak uniós oltalom létezik. A védjegytörvényt módosító 2021. évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezte a szeszes italok nemzeti oltalmára vonatkozó rendelkezéseket.

[18] Borászati termékek esetében a hagyományos kifejezés jelzi, hogy az adott termék földrajzi árujelzője uniós oltalom alatt áll, továbbá az OEM/OFJ borászati termék előállítási, érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét, valamely a termék történetéhez kapcsolódó eseményt. (1308/2013/EK rendelet 112–113. cikk) Lásd: a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 20/2021. (VII. 29.) AM rendelet 8. melléklet

[19] A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi törvény CLXIII. 1. § 12. pont, 13. §–16. §.

[20] OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés.

[21] Eredetvédelmi törvény 25. §, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény.

[22] Eredetvédelmi törvény 23. § (1) bekezdés a) pont.

[23] Védjegytörvény 46/A. § (1)-(2) bekezdés, 78. § (1) bekezdés.

[24] 2021. augusztus 1-jén a 2021/2022 borpiaci év kezdetén lépett hatályba.

[25] A borecet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013 EU rendelet 1. melléklet XII. Része alapján borászati termék, míg az uniós földrajzi árujelző oltalom szabályai szerint élelmiszerként kell uniós oltalom iránt bejelenteni.

[26] 2020. évi CLXIII törvény 15. §.

[27] 2020. évi CLXIII. törvény 17. § (2) bekezdése. Korábban a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmáról szóló 1914. évi IX. törvénycikk tartalmazta a hegyi szőlő és a síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlő megkülönböztetését.

[28] A földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pont és a 46. § (3) bekezdés b) pont.

[29] 2022. évi LXVI. törvény 27. § (3) bekezdés.

[30] A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1989. május 29-ei 1576/89/EGK tanácsi rendelet.

[31] Az 1992. évi szabályozás szerint az egységes oltalom nem terjed ki a borokra és szeszes italokra, mivel azok esetében a vonatkozó piacszabályozási rendeletek közösségi szinten elismerték a tagállamokban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

[32] A szabályozás az Európai Unión kívüli államokból érkező bejelentések esetében is megkövetelte a vonatkozó szabályok szerinti termékleírást, illetve annak nemzeti szakaszban való elbírálását és az előírásoknak megfelelő minőségellenőrzési szabályokat, a gyakorlatban azonban harmadik országokból nem lehetett bejelentést tenni.

[33] Az USA és Ausztrália kifogásolta, hogy a korábbi elsőbbségű védjegy ellenére fennmaradhat a későbbi eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés oltalma. Lásd: TRIPS Megállapodás 16. cikk 1. bekezdés.

[34] A Vitarendezési Testület döntése nyomán másik lényeges változás a védjegyek és a földrajzi árujelzők viszonyának szabályozása. A korábbi elsőbbséggel rendelkező védjegy a földrajzi árujelzővel szemben érvényesíthetővé vált. Így az új szabályozás alapján egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés uniós oltalom iránti bejelentésének elbírálása során az elsőbbség, a kizárólagosság és a területiség elve érvényesül.

[35] Lásd: 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

[36] Lásd: (EU) 2021/2117 (2021. december 2.) európai parlamenti és tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról.

[37] GIview 

[38] A Brexit hatálybalépésétől kezdődően az uniós oltalmak nem érvényesek Nagy-Britanniában. Az egyes oltalmi formákban a bejelentések megtételére vonatkozó szabályokat az Európai Unió és Nagy-Britannia megállapodása rendezi. Az (EU) 2020/2253 tanácsi határozatban foglalt kereskedelmi és együttműködési megállapodás Második Részének V. címe tartalmazza a szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket. Az IP.57. cikk szerint „A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos felülvizsgálat figyelembe véve az egyrészről az Egyesült Királyság, másrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség között létrejött bármely korábbi kétoldalú megállapodás vonatkozó rendelkezéseit, a Felek közösen törekedhetnek arra, hogy megállapodjanak a földrajzi árujelzőik oltalmára és hatékony belföldi érvényesítésére vonatkozó szabályokról.”

[39] Európai Parlament P9 TA(2021)0453.

[40] A rendeletet rövidítik „CIGI” rendeletnek is a rendelet angol címe alapján (geographical indications for craft and industrial products).

[41] Az (EU) 2024/1143 rendelet az új szabályozással összhangban módosította: a) a borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendeletben az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés fogalmát, a termékleírásra, a termékleírást összefoglaló egységes dokumentumra vonatkozó szabályokat, b) a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendeletben a termékleírásra és az egységes dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket. A borászati termékek és a szeszes italok esetében ezeket a szabályokat kell alkalmazni.

Az (EU) 2024/1143 rendelet hatályon kívül helyezte az 1308/2013/EU rendeletben a kifogásra, az oltalomról szóló határozatra, az azonos alakú földrajzi árujelzőkre (homonímák), a földrajzi árujelzők nyilvántartására, törlésére és a termékleírás módosítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint és az (EU) 2019/787 rendeletből a szeszes italok uniós oltalma iránti eljárásra vonatkozó szabályokat. A hatályon kívül helyezett szabályok helyett az (EU) 2024/1143 rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

[42] Uniós minőségrendszerek: a földrajzi árujelzők uniós oltalma, az uniós nyilvántartásba bejegyzett hagyományos különleges termékek, ökológiai termelés.

[43] Lásd: 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. Magyarország 2015. február 20. napjáig továbbította a Bizottság részére a rendelet hatálybalépésekor már oltalom alatt lévő szeszes ital földrajzi jelzések műszaki dokumentációját. A „Pálinka” termékleírás tartalmazza az Ausztriában előállított pálinkára vonatkozó előírásokat is. A továbbított termékleírások (műszaki dokumentációk): Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka.

[44] Az EUIPO eljárásában a termékleírás módosítása iránti kérelem díja 750 euró, a fellebbezési díj 720 euró, a törlési kérelem díja 630 euró, amelyet nem kell megfizetni, ha a törlési eljárást, a Bizottság, az EUIPO vagy az a bejelentő kezdeményezte, akinek a nevében lajstromozták a földrajzi árujelzőt.

[45] (EU) 2024/1143 rendelet 32–34. cikk.

[46] Lásd: mezőgazdasági termékek esetében (EU) 2024/1143 49. cikk–50. cikk, a borok esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk–95. cikk, a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 22. cikk–23. cikk, a kézműves és ipari termékek esetében (EU) 2023/2411 rendelet 9. cikk–10. cikk

[47] Az (EU) 2023/2411 rendelet preambuluma: „(24) Bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy eltérést kapjanak azon kötelezettséget illetően, hogy a lajstromozásra, így többek között a nemzeti felszólalásra, a termékleírás módosítására és a lajstromozás törlésére irányuló eljárások nemzeti szakaszáért felelős nemzeti illetékes hatóságot jelöljenek ki. (27) A közvetlen lajstromozási eljárás alkalmazása nem mentesítheti a tagállamokat azon kötelezettség alól, hogy az ellenőrzések lebonyolítása tekintetében illetékes hatóságot jelöljenek ki, és megtegyék az e rendeletben megállapított jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”

[48] Lásd: az (EU) 2024/1143 rendeletnek a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzése, módosítása, törlése, oltalmának érvényesítése, jelölése és közlése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az (EU) 2019/34 végrehajtási rendeletnek a borágazati földrajzi árujelzők tekintetében történő módosításáról, valamint a 668/2014/EU és az (EU) 2021/1236 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 30-i (EU) 2025/26 bizottsági végrehajtási rendeletet, továbbá az (EU) 2024/1143 rendeletnek a földrajzi árujelzők, a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések bejegyzésére és oltalmára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről, valamint a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 30-i 2025/27 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet.

[49] Lásd: a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló 2025. szeptember 29-i (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2025. szeptember 29-i (EU) 2025/1956 bizottsági végrehajtási rendeletet, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló 2025. szeptember 29-i (EU) 2025/1955 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet.

[50] (EU) 2023/2411 rendelet 29. cikk.

[51] (EU) 2024/1143 rendelet 16. cikk, (EU) 2023/2411 rendelet 24. cikk.

[52] (EU) 2024/1143 rendelet 25. cikk, (EU) 2023/2411 rendelet 32. cikk.

[53] (EU) 2024/1143 rendelet 25. cikk (3) bekezdés.

[54] (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikk (1) bekezdése, valamint az (EU) 2024/1143 rendelet 26. cikk (1) bekezdése.

[55] (EU) 2024/1143 rendelet 26. cikk, 37. cikk (7) bekezdés, 1169/2011/EU rendelet 7. és 17. cikk.

[56] (EU) 2024/1143 rendelet 41. cikk.

[57] (EU) 2023/2411 rendelet 50.–62. cikk, valamint az (EU) 2024/1143 rendelet 38–45. cikk.

[58] A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet; továbbá a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról szóló, 2013. december 4-i 1352/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, valamint az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet.

[59] Tizenkét tagállam nem rendelkezett a feta sajt termelésére, különleges minőségére és a termelés pontos területét meghatározó szabályokkal. Dánia az 1930-as évek óta elsősorban exportra termelt feta sajtot. A dániai termelés alapja tehéntej. Franciaország 1931 és Németország 1972 óta kezdett feta sajtot termelni. A németországi termelés alapja kizárólag tehéntej, a franciaországi termelés alapja elsősorban juhtej, kisebb mértékben tehéntej. Dániában 1963-tól kezdődően léteznek a feta sajt előállítására vonatkozó minőségi előírások, Hollandiában 1981–1988 között léteztek ilyen szabályok.

[60] 1829/2002/EK rendelet (20) preambulumbekezdés.

[61]A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” és a Nagykörűi ropogós cseresznye” termékleírásának készítésekor a cseresznye tájfajták azonosítására és állami elismerésére is sor került.

[62] A „Szentesi paprika” és a „Magyar szürkemarhahús” sikere jól szemlélteti a termelői összefogás jelentőségét.

[63] Az Agrárminisztérium eredetvédelmi programjának keretében a Nagykörűi cseresznyepálinka bejelentés párhuzamosan készült a Nagykörűi ropogós cseresznye bejelentésének előkészítésével.

[64] A korábban már uniós oltalommal rendelkező Újfehértói meggypálinka alapanyaga forrása volt az Agrárminisztérium eredetvédelmi programja keretében az Újfehértói meggy uniós oltalom iránti bejelentésének és az Újfehértói fürtös meggy nemzeti értékként való elismerésének és a Magyar Értéktárba való felvételének.

[65] (EU) 2024/1143 rendelet III. cím 51. cikk – 77. cikk.

[66] A GIview szerinti termékelnevezések.

[67] (EU) 2024/1143 rendelet 30. cikk, (EU) 2023/2411 rendelet 44. cikk.

[68] (EU) 2024/1143 rendelet 31. cikk.

[69] (EU) 2023/2411 rendelet 44. cikk (4) bekezdés.

[70] (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikk.

[71] Védjegytörvény 3. § (3)-(6) bekezdés.

[72] (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikk (1) bekezdés j)-k)-l) pontok.

[73] A „Hagyományok Ízek Régiók” Gyűjtemény háromszázötven hagyományos élelmiszeripari és mezőgazdasági terméket tartalmaz: Gabonafélék malomipari termékek (4), Termesztett, gyűjtögetett és feldolgozott gyümölcsök (54), Termesztett, gyűjtögetett és feldolgozott zöldségek (56), Fűszernövények, fűszerek, ételízesítők (13), Húsok, szárnyasok, vadak (26), Húskészítmények (29), Tejtermékek (22), Halászati termékek (3), Édesipari termékek (13), Cukrászati termékek (10), Sütőipari termékek (31), Száraztészták (4), Olajok, zsírok (3), Italok (22), Egyéb (10). Ezek a termékek számos lehetőséget kínálnak az oltalom iránti bejelentésekhez.

[74] 2014 decemberében alakult meg a HÍR védjegyes termelők, előállítók, csoportosulások képviselőinek közössége, a HÍR Védjegyesek Klubja. Ez a klub lehetőséget teremt a termelők informálására és segítésére az oltalom iránti kérelemhez szükséges szakmai kérdésekben. Lásd: GI.kormany.hu.

[75] Az Országgyűlés először 2008-ban, valamennyi parlamenti párt egyetértésével foglalkozott a hungarikumok védelmével, és két országgyűlési határozatot fogadott el. A hungarikumok védelméről szóló 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat 1. pontja nyilvánította ki, hogy a „a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek. A hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló 122/2008. (XI. 28.) OGY határozat többek között rendelkezett a hungarikum törvény előkészítéséről is.

[76] Hungarikum törvény 12. §.

[77] A hungarikum törvény 18. §-a rendelkezik a hungarikum védjegy bevezetéséről. A védjegy célja a Hungarikum Bizottság tevékenységének megjelenítése, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartásának elősegítése. A Hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrárminiszter feladata.

[78] A Hungarikum védjegy (lajstromszám: 212 789 színes ábrás védjegy, 212 788 fekete-fehér ábrás védjegy) és a Kiemelkedő Nemzeti Érték védjegy (lajstromszám: 243 444 színes ábrás védjegy) jogosultja az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.